Sebő Ferenc

Lehet, hogy sokaknak ismerős ez a bácsi, hisz a Fölszállott a Pávában ő a zsűri elnöke. A videón is őt láthatjátok, gyermekdalokat énekel néhány évvel korábban.

Sebő Ferenc Szekszárdon született egy katonatiszt fiaként. Édesapja, Sebő Ödön 1944 őszén csapatával három hétig védelmezte a Gyimesi-szorost a hatalmas túlerőben lévő szovjetek ellen. Gimnáziumi tanulmányait Székesfehérváron kezdte, emellett zongorázni és csellózni tanult. 1970-ben a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) építészmérnöki karán szerzett diplomát, néhány évig építészként dolgozott.

Egyetemi évei alatt a BME szimfonikus zenekarában csellózott, és Halmos Bélával, aki évfolyamtársa és szobatársa is volt, a Bercsényi kollégiumban énekeltek, gitároztak, megzenésített József Attila-verseket adtak elő (a Rejtelmeket és A hetediket ma is énekli). Utóbbiak közül néhányat Berek Kati színésznő felvett az Egyetemi Színpadon előadott műsorába, s őket is meghívta, később már együtt járták az országot. A Halmos-Sebő duó idővel együttessé bővült, historikus énekeket, gitárral kísért népdalfeldolgozásokat és énekelt verseket adtak elő. Sebő Ferenc még egyetemista volt, amikor érdeklődése az autentikus hangszerek – brácsa, citera, tekerőlant – felé fordult, s a Martin György néprajzkutatónál hallott népzenei felvételek hatására a gyűjtésbe is bekapcsolódott. 

Az utóbbi években a Fölszállott a páva című televíziós népzenei és néptáncos tehetségkutató zsűrijének elnöke, s önálló rádióműsora is van.

Zeneórán ebből az interjúból lesz egy részlet: KATTINTS IDE

A világ legnagyobb demokráciájában még mindig halál jár azért, ha szeretsz valakit

Shankar és Kausalya aznap reggel 9-kor ébredtek. Vasárnap volt, ők pedig már nyolc hónapja házasok voltak. Elbuszoztak a piacra, hogy Shankarnak ruhát vegyenek, a fiúnak ugyanis másnap jelenése volt egy rendezvényen a főiskolán. Kausalya egy pink pólót nézett ki a férjének, de ő végül inkább egy zöldet választott. “Az jobban tetszene” - mondta. Kicserélték a pólokat, kiléptek a boltból, és átvágtak a tömegen a buszmegálló felé. Közben arról beszélgettek, mit főzzenek ebédre. Félúton jártak, a forgalmas piac közepén, amikor négy férfi mögéjük lépett, és a hosszú késeikkel elkezdték őket kaszabolni, mintha csak sövényt vágnának az út szélén. Az egész körülbelül 36 másodpercig tartott, Shankar és Kausalya is próbált menekülni, de egyikük sem tudott. Amint végeztek, a támadók felszálltak a motorbiciklijükre, és komótosan távoztak. Az egészről azért lehet ilyen részletesen beszámolni, mert egy közeli térfigyelő kamera mindent felvett. Meg egyébként is, 120 járókelő látta az egészet. A párt a hamarosan kiérkező mentők vakarták fel a véres aszfaltról, és vitték kórházba. A 60 kilométeres úton a mentősök ültek elöl, a sérült pár pedig hátul. Shankar azt mondta az ájulás szélén lévő feleségének, hogy hajtsa a fejét a mellkasára. A nő élt, amikor beértek a kórházba, a férfi már nem. 34 késszúrást találtak a testén. Kausalya húsz napot töltött a kórházban, az arcát össze kellett varrni, a testét 36 öltéssel tették rendbe. A nő azt mondta a rendőröknek, pontosan tudja, kik és miért késelték meg őket. A támadók egyike ugyanis azt ordibálta neki, hogy “miért szeretted őt?” Kausalya szerint a támadást a saját szülei rendelték el, akik holtan akarták látni őt és a férjét. Az egésznek az oka pedig egyszerűen az volt, hogy Shankar alacsonyabb kasztból származott, mint Kausalya és a családja.

A fiatal pár brutális története mindennél jobban rámutat arra, mennyire intenzíven él még Indiában az ötvenes években eltörölt kasztrendszer, amelyet a kormányzat azóta is folyamatosan próbál felszámolni, de egyszerűen képtelen rá.

200 millió kirekesztett él Indiában

India az 1,3 milliárd lakosával a Föld második legnépesebb országa (Kína után), és egyben a legnépesebb demokráciája. A hinduk és kisebb számban muszlimok lakta ország 1947-ben vívta ki függetlenségét a Brit Birodalomtól, és 1950-ben alakult köztársasággá. Az ország vezetői lényegében azóta küzdenek India több évezredes belső hiearchiájának, a kasztrendszernek a felszámolásával.

A kasztrendszer négy nagyobb, és több ezer kisebb kasztra osztja fel a népet. A kasztok szabályai előírják azokat a foglalkozásokat, amelyeket az adott kasztba tartozó indiaiak végezhetnek, megszabják, hol ehetnek, élhetnek. Az egész rendszer lényege, hogy a különböző kasztba tartozó emberek ne keveredjenek egymással, az alacsonyabb kasztokba tartozók pedig kiszolgálják a privilegizált felsőbb kasztokba tartozókat. Az egyik legszigorúbb szabály ezért éppen az, hogy az egyes kasztokba tartozó indiaiak ne házasodjanak egy másik kasztba tartozó indiaival.

Az indiai kormány az 50-es években illegálissá tette a kasztrendszert, az alsóbb kasztokban élők számára pedig kvótákat ajánlottak fel, hogy az évezredek óta elnyomásban élő kiszolgáltatottak a hátrányaik ellenére is bejuthassanak egyetemekre, vagy munkát kapjanak az államigazgatásban. A reformok a hatalmas ország egyes részein remekül működtek, főleg a nagyobb városokban, ahol a különböző kasztok képviselői amúgy sem éltek annyira szeparáltan egymástól. Máshol viszont megbuktak.

A legtöbb megkülönböztetés az úgynevezett dalitokat éri. Ők az érinthetetlenek csoportjába tartoznak, akiket a kasztrendszer olyannyira diszkriminál, hogy még saját kasztot sem kaptak: kívülállóként tekintenek rájuk. Holott 200 millióan élnek az országban.

Az India egyik nyugati tartományában készített felmérés szerint az ottani dalitok számára tiltják a belépést majd mindegyik templomba. Az állami iskolák felében külön sorba állítják őket az ebédszünetben, a falvak nagy részében pedig nem temetkezhetnek a temetőkbe. Mindez csak pár a sok megkülönböztetés közül, a legkegyetlenebb azonban még mindig az, hogy egy felsőbb kasztba tartozó fiatal nem házasodhat egy alsóbb kasztba tartozó fiatallal. Különben halálra késelik az utcán.

(Részlet Albert Ákosnak a 444.hu -n megjelent írásából)

Feladat: Az első hat állíttásnál el kell döntened, hogy igaz vagy hamis. Az utolsónál meg kell találnod egy idegen szót a szövegben.

1. Shankar egy indiai kórházban halt meg, miután halálrakéselték. 

2. Shankar felesége majdnem három hétig volt kórházban a támadást követően.

3. Shankar gyilkosait saját szülei bérelték fel.

4. Indiában a hindu többség mellett jelentős muszlim kisebbség él.

5. India 1950-ig a Brit Birodalomhoz tartozott.

6. Indiában nem csak néhány évszázados a kasztrendszer, ennél régebbi.

7. Hogy mondod idegen szóval azt, hogy kiváltságos? pr________

A ruandai népírtás

 

Itt olvashatsz róla bővebben:

1) https://24.hu/kulfold/2019/04/07/ruanda-nepirtas-25-evfordulo/
2) https://demokrata.hu/vilag/a-ruandai-nepirtas-25-eve-kezdodott-0-117318/

Feladat:

Ruandában az 1994. április 6-i Habyarimana elnök elleni sikeres merénylet utáni tizenhárom hétben mintegy 800.000 ember vesztette életét.. Ruanda tuszi lakosságának háromnegyede, és a genocídium ellen tiltakozó hutuk ezrei estek áldozatul az erőszaknak.

Történelmi háttér

Ahhoz, hogy megértsük, a két etnikai csoport hogyan fordult egymás ellen, nélkülözhetetlen Ruanda modernkori történelmének megismerése. A népirtás előtti Ruanda mintegy hétmilliós lakossága három etnikai csoportból állt: a hutuk alkották a népesség nagy részét (84%), míg a tuszik tették ki a lakosság 15 százalékát. A harmadik, politikai szempontból meglehetősen jelentéktelen népcsoport a twa volt (1%), akiket gyakran pigmeusoknak is neveznek. Ruandában fokozatosan szilárdult meg az a koncepció, mely a tuszi elnevezést a marhatenyésztőkkel, a hutut pedig a földművelő, általában valaki más szolgálatában álló népcsoporttal azonosítja. Ruanda történelme során e csoportok tagjai általában a saját csoportjukból választottak maguknak házastársat, így fokozatosan külső tulajdonságok is megkülönböztették egymástól a hutukat (alacsonyabbak, erősebb testalkatúak, szélesebb, lapos orral) és a tuszikat (magasak, soványak, keskeny orral). Mivel a gazdagságot marhákban mérték, ezért a tuszik kezdtek magukra is úgy tekinteni, mint gazdagabb, uralkodásra termett népcsoportra.

Ugyanakkor az etnikai jellegzetességek nem voltak „kőbe vésve”: a gazdagabb hutuk tuszivá válhattak, előrelépve a társadalmi ranglétrán. Míg ha egy tuszi elszegényedett, hutu lett . Ezek a jellegzetességek abban az időben kezdtek kikristályosodni, amikor az európai gyarmatosítók az országba érkeztek.  Az első európai, aki 1894-ben eljutott Ruandába, egy G.A. von Götzen nevű német utazó és katonatiszt volt. A németek nem foglalkoztak túlsokat ásványi anyagokban szegény gyarmatukkal, az első világháború után pedig el is veszítették Belgium javára. Az 1920-as évektől kezdődően a belga jelenlét sokkal intenzívebb volt a korábbi német gyarmatosítókénál. A belgák saját képükre igyekeztek formálni a ruandai államot, és reformokat hajtottak végre a közigazgatásban az adminisztratív hatékonyság jegyében. Ugyanakkor túlértékelve a tuszik társadalmi szerepét, megerősítették a tuszik „kiválasztottságát”. Csak tuszik viselhettek hivatalt, a hutu hivatalnokokat módszeresen eltávolították. A hutuk nem tanulhattak tovább, hiszen az felkészülés volt az adminisztratív pályára. Ezzel nem csak az 1920-30-as évek, hanem a következő generációs hutuk lehetőségeit is korlátozták. belőle.

Belgium az ötvenes évekig támogatta a tuszik uralmát, de a gyarmatosítás végének közeledtével, valamint a nemzetközi közvélemény  nyomásának hatására elkezdte átszervezni a ruandai közigazgatást és feloldani a tuszik privilegizált helyzetét.

Ruanda 1962-ben nyerte el függetlenségét, és a hutuk alakították meg az első kormányt élén egy fiatal hutuval, Grégoire Kayibandaval.

1) Melyik nép alkotja a többséget Ruandában?

2) Melyik nép tagjai voltak gazdagabbak a 20. század első felében?

3) Kik gyarmatosították a 19. század végén Ruandát?

4) Melyik ország gyarmata lett Ruanda az első világháború után?

5) Mikor lett független Ruanda?

6) Hogyan mondod idegen szóval:

    a) népírtás

    b) kiváltságos (helyzet)