Földrajzi ismeretek az ötödik osztályos történelemhez

Az európai ember az újkorig (kb. 1500-ig)  a saját kontinensén (földrészén) kívül még két kontinenst ismert: Afrikát és Ázsiát.

Európa, a mi kontinensünk. Az ókorban itt jött létre a Római Birodalom. Európától délre (a térképen dél lent van)  a Földközi-tenger található. Ettől délre pedig Afrika.

Afrika, az emberiség őshazája. Afrika keleti (a térképen kelet jobbra van) részén alakult ki az ősember. És Afrikában jött létre a Nílus folyó mentén az első ókori birodalom: Egyiptom. Afrikától keletre az Indiai-Óceán illetve Ázsia található.

Ázsiában található a föld 2 legnépesebb országa: Kína és India. A két ország területén már az ókorban fejlett civilizációk jöttek létre. De a kínai és indiai civilizációnál jóval hamarabb jött létre fejlett civilizáció Mezopotámiában (a Tigris és Eufrátesz között), valamint a Földközi-tenger partvidékén. 

A Földközi-tenger a három kontinens között terül el. A Római Birodalom ezelőtt 2000 évvel már magába foglalta a Földközi-tenger egész partvidékét, tehát mindhárom kontinensre kiterjedt. Ma a Földközi-tenger partvidékén csupán egy olyan ország volt, mely már az ókorban is létezett: az afrikai Egyiptom. Igaz, ennek az országnak a nyelve időközben az arab lett, és a vallása is teljesen megváltozott. 

Az ókori Egyiptom csupán a Nílus folyó mentén lévő területekből állt, a mai jóval nagyobb. Az ókori Egyiptom lakói többistenhívők voltak, napjainkban a többség iszlám vallású (egy egyistenhívő vallás), de van egy jelentős keresztény kisebbség is, őket koptoknak hívják. Az ókor egyik jelentős egyiptomi városa volt Alexandria, amely egy Európából, Makedóniából származó hadvezérről, uralkodóról kapta a nevét.

Nagy Sándor (Alexandrosz) birodalma rövid életű volt, de területe szintén kiterjedt mind a három kontinensre. Magába foglalta a Nílus völgyét Afrikában, a Tigris és Eufrátesz közötti területet és az Indus folyó völgyét is Ázsiában.

REDMENTA TESZT (1) 

REDMENTA TESZT (2)

A sumérok

Szöveg +2 teszt

Térkép a mai országokkal.
Mezopotámia Irak területén fekszik, a Tigris és a Eufrátesz folyók között.

 

Kedves ötödikesek, kérlek oldjátok meg a szöveggel kapcsolatos tesztet (kattints az oldal alján a REDMENTA TESZTre. Egyesek számára ez lesz az utolsó olyan teszt, amire nem kapnak jegyet, ha ne sikerül. Egyelőre ugyanis csak tízest lehet rá kapni, természetesen akkor ha maximális pontszámot értetek el.

A Tigris és az Euphratész folyók között termékeny síkság terült el: Mezopotámia. Elnevezése görög eredetű: mezopotamaios azt jelenti, folyók közötti. 

A legrégibb városállamokat ezen a területen a sumérok alapították. Jól szervezett városaik középpontjában a lépcsőzetes torony­templom, a zikkurat állt. A zikkuratot csillagvizsgálóként is használták. A legfelső szinten – ahova lépcsőkön lehetett feljutni – állt az isten szentélye. Az építkezésekhez szárított agyagtéglát használtak. Mivel itt a kő ritka és értékes volt, csak nagyon fontos dolgokat készítettek belőle: törvényoszlopokat, istenek szobrait, pecsétnyomókat.

Az egykori Ur város zikkurátja rekonstrukció után

A sumérok többistenhívők voltak. Főbb isteneik: Anu - ég; Ki - föld; Enlil - levegő; Enki - víz. 
A sumer szobrászat legtöbb emléke úgynevezett fogadalmi szobor. Mezopotámiában szokás volt, hogy a királyok és vezető tisztviselők saját szobraikat helyezték el fogadalmi ajándék gyanánt a szentélyekben. A szobrok állítójukat helyettesítve állandóan fohászkodhattak az istenségek színe előtt. 

REDMENTA TESZT 

aki még nem találkozott ezzel, ezt is oldja meg:

REDMENTA TESZT

A teszteket aznap kell megoldani, amikor közzéteszem őket az osztályok csoportjaiban!

Kelet-Európa a 16-17. században

Magyarország három részre szakadása 

- Magyarország a mohácsi csatát követően két majd három részre oszlik. Az egyik rész a Habsburg Birodalomhoz kerül, a másik (keleti rész) elfogadja a török fennhatóságot, és létrejön belőle az Erdélyi Fejedelemség. A harmadik részt a Török Birodalom magához csatolja.

- A románok többsége ebben az időszakban Moldvában és Havasalföldön élt, Moldvához hozzá tartozott a mai Moldova Köztársaság területe is. Erdélyben is éltek románok, elképzelhető hogy a lakosság többségét alkották, de nem játszottak szerepet az ország vezetésében, nagyrészt ortodox vallásuk miatt, ami a középkorban és az újkor első évszázadaiban csak egy megtűrt vallás volt. Mindhárom ország török fennhatóság alá tartozott. 

- 1683 - a törökök sikertelenül próbálják elfoglalni Bécset 



Apafi Mihály, erdélyi fejedelem,
1690-ben bekövetkezett halála után országa a Habsburg Birodalomhoz kerül


- 17 sz. vége - a törökök elveszítik magyarországi területeiknek a nagy részét. Ezek a területek és az Erdélyi Fejedelemség a Habsburg Birodalomhoz kerülnek.

Az angol nyelvű térképen látszik, hogy a 17. sz. végén Európa keleti része 4 nagyobb ország uralma alatt állt: Oszmán (Török) Birodalom - kék, Habsburg Birodalom - lila, Lengyel-Litván Unió -halvány nem tudom milyen szín, Oroszorság - szürke. Halványan látszanak a mai országhatárok is.

A HABSBURG BIRODALOM a 17. sz végén és 18. sz. elején

A KÖVETKEZŐ ÓRÁKON MAGYAR TÖRTÉNELEMBŐL ÉS EGYETEMES TÖRTÉNELEMBŐL  A FENTI LECKÉBŐL ÉS EBBŐL (kattints) felelés! 

Addig is REDMENTA TESZT (ha teljesen helyes, akkor tízes, a mai nap folyamán kell megoldani).

Ismétlés: Kelet-Európa az újkor hajnalán

 

Cseh nyelvű térkép a Jagelló család országairól a 15. sz. végén : (zöld - Litvánia, sárga - Lengyelország, barna - Csehország, vörös - Magyarország, zöld sávok - Moldva - nem foglalták el, de befolyásuk alatt állt)

1500 körül az Oszmán (Török) Birodalom uralma alatt volt a Balkán-félsziget nagy része. Havasalföld és Moldva is török fennhatóság került még a 14. században. Szulejmán, török szultán Magyarország ellen 1526-ban sikeres hadjáratot vezetett, aminek következtében Magyarország egy része a Habsburg Birodalomhoz, egy másik része pedig a Török Birodalomhoz került. Magyarország keleti részét nem foglalják el a törökök, de az itt uralkodó Szapolyai János, majd fia, János Zsigmond elismerik a török fennhatóságot. Ezen a területen jön majd létre az Erdélyi Fejedelemség

II. Lajos

A következő link egy a Kossuth Rádióban elhangzott adás. A teszt kérdései a hangfelvétellel kapcsolatosak. Az első 13 percet kell meghallgatni.

TESZT: REDMENTA

Aki helyesen megoldja, az tízest kap! Sok sikert!

Az Ibériai-félsziget a középkorban

Kedves HATODIKOSOK! Először a szöveget kell alaposan átolvasni, közben megnézegetni a térképeket. Aztán 10 percetek van megoldani a REDMENTA tesztet. Aki nem oldja meg két próbálkozásból 100 százalékosan, lehet, hogy jövő órán felel ebből a leckéből. (kattints a REDMENTA szóra a teszt elkezdéséhez) A tesztet a mai nap folyamán kell megoldani. 

A mai Spanyolország

 Az Ibériai-félsziget - Európa egyik déli félszigete, keletre tőle a Földközi-tenger, nyugatra az Atlanti Óceán található. Északi részén Pireneusok hegylánc húzódik, erről Pireneusi-félszigetnek is nevezik. Afrikától délen a Gigraltári-szoros választja el.

A népvándorlás viharai közepette előbb a szvébek, majd a frankok elől a Pireneusok déli oldalára menekülő vizigótok alapítottak államot Hispániában, akik idővel az egész félszigetet uralmuk alatt egyesítették. A Vizigót Királyság vesztére azonban a Földközi-tenger nyugati medencéjében hamarosan megjelent az iszlám, aminek terjesztői, az arabokkal szövetkezett mór és berber törzsek 711-ben kihasználták a Roderik (ur. 710-711) trónra lépése után keletkező hatalmi konfliktust, és partra szálltak Hispániában. Miután Tárik vezér seregei megsemmisítő vereséget mértek a vizigótokra, a félsziget jelentős része iszlám fennhatóság alá került, ráadásul az arabok hamarosan a Pireneusokon is átkeltek, mígnem 732-ben, Poitiers mellett a frank Martell Károly megállította előrenyomulásukat. Ezzel együtt a hódítók Hispániában sem végeztek „alapos munkát”, ugyanis az északi hegyvidékeken élő baszkok és Asztúria királyai mindannyiszor visszaverték őket, az évszázadok során pedig felcserélődött a kezdeményező és a védekező fél kiléte. A keresztény államok mind gyakrabban fogtak össze – sőt, III. (Nagy) Sancho (ur. 1004-1035) idején ideiglenesen egy kézbe is kerültek –, miközben a Córdobai Kalifátus egymással viaskodó apró emírségekre szakadt, melyeket az Almoravidák majd az Almohádok dinasztiája igyekezett egységbe kovácsolni.

A 11. század végén meginduló szentföldi keresztes hadjáratok aztán újabb motivációt jelentettek a kasztíliai, aragóniai, navarrai és katalóniai uralkodók számára: a spanyol győzelmek még 1085-ben kezdődtek, amikor VI. Alfonz (ur. 1065-1109) megszerezte Toledót, majd ezt követően az aragóniaiak hét évre birtokba vették Valenciát, 1118-ban pedig kiűzték a mórokat az északi Zaragoza városából. A következő jelentős siker az 1212-es esztendőhöz kötődik, amikor a keresztény királyok egyesült serege Las Navas de Tolosánál nyílt csatában döntő győzelmet aratott az Almohádok felett. Bár a diadal a spanyol államokat is kimerítette, annak jelentősége évtizedek után sem veszett el, ugyanis előbb Córdoba (1236), majd Sevilla (1248) is megnyitotta kapuit a spanyolok előtt, a portugálok pedig 1250-ben, Lagos elfoglalásával délen elérték a tengert. A mórok uralma a 13. század közepétől a félsziget délkeleti sarkában húzódó Granadára korlátozódott, ez az emirátus azonban még 250 évig dacolt a reconquista harcosaival.

Az arabok által Ázsiában, Afrikában és Európában meghódított területek.

Az Ibériai-félsziget keresztény államai az 1200-as években: Portugália, León, Kasztília, Aragónia, Navarra

A szöveg forrása: RUBICON 

REDMENTA TESZT

7

 TANKÖNYV (kattints ide)

1) Kösd össze (melyik magyar király idejében történt)

Könyves Kálmán                                a tatárjárás

 IV. Béla uralkodása                            Horvátország elfoglalása

II. Lajos uralkodása                            a honfoglalás 

                                                            a mohácsi csata

2) Helyettesíts be a hiányzó szavakat 

A hagyomány szerint Géza és Sarolt (1) , Vajk Esztergomban született 980 körül, a keresztségben az István nevet kapta. Géza  (2)  István, anyja és a Gizellával érkező lovagok segítségével lett fejedelem. Ősi jogon Koppány, a somogyi vezér tartott igényt a hatalomra, és társaival a régi hithez, a törzsi szabadsághoz és a (3) valláshoz ragaszkodott, ezzel szemben István az új, keresztény államiságot képviselte. Veszprém közelében Koppány harcosai megütköztek István , (4) melyet magyar és német (5) alkottak. A (6) Koppányt megölték, és a hagyomány szerint (7) felnégyelték.

/seregével, pogány, halála, fia, hadtestek, csatában, testét/

3) Időrendi sorrend:

a) honfoglalás

b) a trianoni békeszerződés

c) a magyarok keresztények lesznek

d) a gótikus művészet elterjedése Magyarországon

e) a reneszánsz művészet elterjedése Magyarországon

4) Melyik magyar fejedelemhez vagy királyhoz köthető? 

a honfoglalás

a kereszténység felvétele

a reneszánsz művészet elterjedése

(Árpád fejedelem, Mátyás király, István király)

6) Melyik magyar királyról van szó? 

a) 1038. augusztus 15-én hunyt el, akarata szerint a székesfehérvári Szűz Mária-templomban temették el. Szentté avatására László király uralkodásának idején, 1083-ban került sor.

 (I. István, I. László, Anjou Károly)

b) A király 1211-ben a Német Lovagrendet a Barcaságba telepítette azért, hogy az országot a kunok ellen védelmezzék, és keresztény hitre térítsék őket.

(I. István, II. András, IV. Károly)

7) Az Árpád-házi királyok közül többnek a saját alapítású monostora szolgált temetkezőhelyül, például I. András Tihanyban, I. Béla Szekszárdon lett eltemetve.