2022. szeptember 19., hétfő

Románia a jelenkorban (kronológia)


I. A két világháború közötti időszak

- 1918-1919-ben létrejön Nagyrománia (Románia Oroszországtól megszerzi Besszarábiát, Bulgáriától Dél-Dobrudzsát, a felbomló Osztrák-Magyar Monarchiából Erdélyt, a Partiumot, és a Bánság keleti részét)

- a két világháború között egymást érik a magyarellenes törvények, rendelkezések, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemből román egyetem lesz, az akkori királyról, I. Ferdinandról nevezik el

- a legtöbb állami iskolában megszüntetik a magyar oktatást, a magyar diákok többsége egyházi iskolában fog tanulni

- a magyar egyházaktól nagy földeket vesz el a román állam

- minden férfi szavazhat a választásokon, de ezeket csalások jellemzik, és nem a választás után alakul meg az új kormány, hanem már a választások előtt nevezi ki a király az új miniszterelnököt, melynek a pártja mindig megnyeri a választásokat

- 1938-ban II. Károly román király katonai diktatúrát vezett be


 I. Ferdinand (1914-1927)



II. Károly (1930-1940)

Ezt képeslapot az első világháború után adták el, de a kép a világháború előtt készült. Honnan lehet ezt tudni?

II. Románia a második világháborúban

- Franciaország legyőzése után 1940-ben Romániának területeket kellett átadnia a környező országoknak. A Szovjetunió magához csatolta Besszarábiát és Észak-Bukovinát, Bulgária visszakapta Dél-Dobrudzsát, Magyarország pedig Észak-Erdélyt. 

- a területi veszteségek miatt II. Károlyt lemondatták, és ismét a fia Mihály lett a király.  A hatalmat viszont nem ő gyakorolta, hanem a németbarát Antonescu tábornok. 


a fiatal Mihály király bal oldalt, jobbra  Antonescu

Románia 1940-ben


Románia az követően hogy 1941-től  részt vett a Szovjetunió elleni hadjáratban 


1. teszt

2022. szeptember 12., hétfő

Kronológia - Kelet-Európa a 17-19. században

- 1616-tól (Bethlen Gábor volt ekkor az erdélyi fejedelem) Székelyvásárhelyt hivatalosan Marosvásárhelynek nevezik.

- 1683 - a törökök vereséget szenvednek Bécsnél

- 1699 -ben, a karlócai békében - az Oszmán Birodalom többek között elismeri, hogy Erdély a Habsburg Birodalomhoz került

- 1703-1711 a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc

- 1718 - a pozsareváci béke értelmében a Temesi Bánság a Habsburg Birodalomhoz kerül

- 1740 - a Habsburg Birodalom uralkodója Mária Terézia lesz

- 1774 - a Habsburg Birodalom megszerzi Bukovinát - a döntően románok és ukránok által lakott területen magyar falvak is létrejönnek (pl. Istensegíts, Hadikfalva, Andrásfalva)

- 1780 - 1790 II. József uralkodása, ő volt az egyetlen Habsburg uralkodónk, aki nem volt hajlandó magát megkoronáztatni magyar királynak, ezért kalapos királynak nevezték.




- 1802-ben Gróf Teleki Sámuel  erdélyi kancellár 40000 kötetes magánkönyvtárából létrejön a marosvásárhelyi Teleki Téka.

Kölcsey Ferenc  1823-ban megírja a Himnuszt, melyet később Erkel Ferenc zenésít meg.

- 1844-től Magyarországon, 1847-től pedig Erdélyben is a korábbi latin helyett a magyar lett a hivatalos nyelv


Gróf Teleki Sámuel


- 1848 forradalmak törnek ki Európában, a magyar forradalom fontos személyiségei: Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, a lengyel Bem József

- 1859 - a török fennhatóság alatt lévő Moldva és Havasalföld egyesül, az új ország első uralkodója: Alexandru Ioan Cuza


Alexandru Ioan Cuza (Szathmáry Papp Károly fényképe)

- 1860 - létrejön az egységes Olaszország

- 1867 - a Habsburg Birodalom átalakul Osztrák-Magyar Monarchiává 








- 1877-1878 Románia független állam lesz


2022. március 6., vasárnap

Barokk a Habsburg Birodalom területén

 

A tornyokon óraíves párkány és szegmensíves záródású ablakok. A tornyok közötti attikán félköríves záródású szoborfülke, felül a háromszög benne a szemmel a Szentháromságot jelképezi, 

A homlokzaton félköríves és egyenes záródású ablakok vannak,
 fölöttük szemöldök.



félköríves záródású szoborfülkék



Redmenta teszt

2022. február 23., szerda

Barokk templomok

a San Carlo alle Quattro Fontane templom Rómában




a bécsi Károly templom ovális kupolája







A miskolci templom hegedűablakát pilaszterek veszik közre

 




innsbrucki jezsuita templom







2022. február 22., kedd

6. osztály Barokk épületek Marosvásárhelyen.


  

 A barokk a 18. században jelenik meg Vásárhelyen, azt követően hogy az Erdélyi Fejedelemség megszűnik (1690) és területe a Habsburg Birodalomhoz kerül.

 

A 18. században 2 katolikus templom épül a főtéren (a Vártemplomot meghagyják a reformátusoknak).


Az egyik templomot a jezsuita rend építteti. Ez a Keresztelő Szent János templom. Homlokzatán két jezsuita szerzetes szobra látható: az egyik a rend alapítója, a baszk származású
Loyolai Szent Ignác, aki könyvet tart a kezében, melyen 4 betű van A. M. D. G. , a másik Xavéri Szent Ferenc egy keresztet tart a kezében.
A[d] M[aiorem] D[ei] G[loriam] - Isten nagyobb dicsőségére 

 


 

Loyolai Szetn Ignác
 
 
Xavéri Szent Ferenc

 
Oltárkép: Jézus megkeresztelése (Michael Angelo Unterberger)
 
Szent László vizet fakaszt a sziklából



A második katolikus templomot, melyet az 1970-es években, a kommunista korszakban lebontottak, és csak a tornyát hagyták meg, a ferences szerzetesrend építtette. Ezt a vásárhelyiek a "Barátok templomának" hívják.







Későbarokk vagyis rokokó stílusban épült a Toldalagi-palota. (A Barátok templomának tornya mellet látható)




ablakkötény
ablakkötény