Bodrogkeresztúr (A HELY című rádióműsor egyik adása)

Bodrogkeresztúr elhelyezkedése

Magyarországon található település a Bodrog partján, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Tokajtól nem messze, a magyar-szlovák határ közelében.

A HELY című műsör az egyik magyar közszolgálati (állami) rádió, a  Kossuth Rádió egyik állandó műsora. Műsorvezetője az alábbi képen látható Farkas Erika. Kattints IDE - itt meghallgathatod a régebbi adásokat. 

A műsorokat le is töltheted a telefonodra, számítógépedre, ehhez a hangszóró ikonjától jobbra lévő 3 pontra kell kattintanod.

Török szultánok hadjáratai a 16. század első felében

A Zanza TV rövid összefoglalója (a videó végén, a negyedik perctől).


Feladat:

Török szultánok hadjáratai a 16. század első felében

A 16. század elején az oszmánok három kontinensre kiterjedő országának területe másfél millió km2 -t tett ki, népessége pedig 10–12 millió fő körül mozgott. Kincstára kimeríthetetlennek tetszett, hadseregét legyőzhetetlennek tartották. Miután I. Szelim szultán a század első két évtizedében szinte minden könnyebben elérhető területet meghódított a Közel-Keleten és a Földközi-tenger keleti medencéjében, az 1520-ban trónra lépő Szulejmán új stratégiát választott: kelet helyett nyugat felé fordította seregeit, és megindította a „latin” Európa elleni hódító háborúkat.

Magyarország elfoglalása csak az első lépcsőfok lett volna grandiózus terveiben. A nándorfehérvári (1521) és a még fényesebb mohácsi (1526) diadal azonban megnövelte a szultán és a jó barát Ibrahim nagyvezír önbizalmát. Úgy határoztak, hogy nem bajlódnak az immár sajátjuknak tekintett Magyarország fokozatos megszállásával, hanem egyenesen a szomszédos, keleti Habsburg Birodalom ellen fordulnak, s egy csapásra megszerzik annak területeit. A Bécs elfoglalására indított 1529. és 1532. évi hadjáratok során azonban kiderült, hogy a szultán túlbecsülte erőit. Végül 1541-ben megszállta Budát és megszervezte az első magyarországi oszmán tartományt, hogy ellátó bázisait közelebb hozza Bécshez.

A Ferdinánd király és Szulejmán közti küzdelem következő felvonása 1542-ben és 1543-ban zajlott le. Először német birodalmi hadak ostromolták meg Pestet és vallottak csúfos kudarcot, a rákövetkező évben pedig a szultán indult ismét Bécs ellen, de nem tudott eljutni a vágyott városig. 1544-ben az eddigieknél is nagyobb hadi vállalkozás előkészítéséhez fogott, ám a következő év tavaszán ismeretlen okokból lefújta. A két nagyhatalom 1547-ben öt évre szóló békét kötött. Kiegyezésük és megosztozásuk Magyarország területén lassanként új pályára állította a keleti országrészt. A szultán által Szapolyai János Zsigmond gyámjául kijelölt Fráter Györgynek és Petrovics Péternek részt kellett vennie a török hadsereg ellátásában, és várak átadását is követelték tőlük. A sorsdöntő háború elmaradásával azonban Erdély és a Temesköz végül szerencsésen elkerülte a bekebelezést.

REDMENTA TESZT

 

Ami itt lent következik, azzal most ne foglalkozzatok:

1) Nevezzél meg két szultánt a szövegből!

2) Tedd időrendi sorrendbe, és írd le melléjük zárójelbe, hogy mikor történt:

   __  a magyarok veresége Mohácsnál

   ___ a törökök győzelme Belgrádnál (Nándorfehérvár)

   ___a törökök megszállják Budát

3) Melyik közép-európai ország fővárosát próbálták meg sikertelenül elfoglalni a törökök a 16. században?

4) Igaz vagy hamis: Fráter György fontos szerepet töltött be a keleti országrész, vagyis Erdély vezetésében a 16. század közepe táján.

Forrás: http://real.mtak.hu/9416/1/Fodor-1552-Eger.pdf

II. Rákóczi Ferenc

II. Rákóczi Ferenc 1676-ban született Borsiban, szülei I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem és Zrínyi Ilona voltak. Ükapja, dédnagyapja és nagyapja, Rákóczi Zsigmond, I. és II. Rákóczi György is Erdély fejedelmei voltak. Édesapja még csecsemőkorában meghalt, nevelőapja, Thököly Imre révén korán megismerte a kuruc mozgalmat. 1690-től a prágai egyetemen tanult, 1694-ben feleségül vette Sarolta Amália hessen-wanfriedi hercegnőt, akitől három fia született, de csak kettő, József és György érték meg a felnőttkort. Eredetileg Isztambulban temették el, de Rákóczi és néhány bujdosó társának holttestét 1906-ban hazahozták Magyarországra, és a kassai Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra.

(Részlet innen: A magyar kisebbség története és hagyományai)

Thököly Imre és Zrínyi Ilona

II. Rákóczi Ferenc szobra Marosvásárhelyen a 20. század elején. A Kossuth és Arany utca találkozásánál állt.
 1919 tavaszán lerombolták.

 1906-ban hazahozták Kassára a fejedelem földi maradványait. Az első világháború után Kassa Csehszlovákiához került.

A Rákóczi-szabadságharc története térképeken

II. Rákóczi Ferenc 1676-ban született (1), szülei I. Rákóczi (2) választott erdélyi fejedelem és  (3) Ilona voltak. Ükapja, dédnagyapja és nagyapja, Rákóczi Zsigmond, I. és II. Rákóczi  (4) is Erdély fejedelmei voltak. Édesapja még csecsemőkorában meghalt, (5) , Thököly Imre révén korán megismerte a (6) mozgalmat. 1690-től a prágai  (7) tanult, 1694-ben feleségül vette  Sarolta Amália hessen-wanfriedi, (8) akitől három fia született, de csak kettő, József és György érték meg a (9). Eredetileg Isztambulban temették el, de Rákóczi és néhány bujdosó társának holttestét 1906-ban hazahozták (10), és a kassai Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső (11).

Találd meg az alábbi szavak helyét!

Magyarországra, nevelőapja, hercegnőt, felnőttkort, Ferenc, Borsiban, Zrínyi, György, kuruc, egyetemen, nyugalomra

Lásd még: A Rákóczi-szabadságharc kitörése (video)

A Feszty-körkép

a festő alkotás közben

120 m hosszú, 15 m magas, több mint kétezer figurát tartalmazó alkotás a honfoglalásról. Feszty Árpád festőtársaival három évig, 1892-1894 között dolgozott rajta.





Részletek:

FELADAT:

Feszty Masa: A KÖRKÉP ÉS ÁRNYÉKAI

Apám régen vágyódott Párist megismerni. […] Egyedül-e másokkal-e - nem tudom, - de vonatra ült és elutazott. Épp akkor volt Páris egyik erre alkalmas csarnokában kiállítva Detaille és Neuville egyik napóleoni csatáról festett óriás képe. Mikor a párizsi körképet meglátta, […] azonnal "rájött", hogy ilyen képet szeretne ő is festeni! Persze a saját kedvére valóan fenséges, hatalmas tájképet, óriási eget gomolygó felhőkkel; tengert sziklákkal... S ekkor hirtelen a Vízözön témája bukkant fel képzelete előtt.

    Annyira, hogy nem is tudott tovább maradni, másnap otthagyta Párizst és rohant haza, hogy Anyámnak, apósának és barátainak elbeszélje tervét. Ez is jellemezte őt, ezt is meg kell írni róla. Ezt a hatalmas közlékenységet, amely annyira más volt, mint azoké, akik úgy alkotnak, hogy begubóznak önmagukba és szinte titokban festenek, míg létre nem jő a tervezett alkotás vagy meg nem oldják, amit akartak. Számára azonban ingerlő és buzdító volt, ha érezte, hogy mások tudnak arról, amit csinál s várják és lelkesednek érte. Ezt a lelkesedést várta Anyámtól, aki szegény, átlátott rajta, mint az üvegen. Apám egyelőre őt szemelte ki lelkesítőül, és csakúgy áradozott: micsoda kép lesz!

Anyám még ennek előzetes ismeretében is latolgatva hallgatta a tervet. Tetszett ugyan neki, mert fenséges volt az elgondolás, de nem tudott lelkesedni, mert félt a nagy méretektől. S neki már más volt az ízlése, festői ösztöne, hiszen ő már jó tíz évvel később járt Münchenben, mint Apám. A művészi ösztönei és képzettsége mélyén áramló erők őt mindenképpen már a korszerűbb, a "festői" festészet felé vonták.

- Kérem - mondta - Árpád, gondoljon Paál Lászlóra, Mészölyre, a többiekre, mennyire intim az ő művészetük! Akkora arányokban, amekkorára maga gondol, nem lehet igazán művészit alkotni...

Apám dühbe jött, el volt keseredve. - Letöri szárnyaimat! - felelte haragosan.

Hát így kezdődött a Körkép, ilyen családi viharral! Apósához menekült ötletével. Ott már nagyobb sikere volt. Jókai fantáziáját egyenesen izgatta a méretek nagysága. Csak a téma nem elégítette ki:

- Szép, szép ez, Árpád, de gondold meg, hogy pár év múlva Millenniumot ünneplünk. Nem a magyar történelemből kellene a témát venned? Például mit szólnál hozzá, ha azt tanácsolnám, hogy a magyarok ezeréves bejövetelének megünneplésére fesd meg a "Magyarok Bejövetelét?"

Apám egy percig gondolkozott, azután összeölelte-csókolta Jókait és boldogan kiáltotta: - Nagyszerű, Pápikám! Megfestjük a Magyarok bejövetelét! Akármit beszél Rózsi, ketten vagyunk egy ellen. Mi győzünk! Viharos eget is festhetek, világító égaljával, hegyeket, völgyeket és nagyszerű magyar vitézeket. Köszönöm a gondolatot... miénk a világ, bátran előre!

Nagyapám ekkor már erősen foglalkozott "Levente" című drámájának gondolatával. Annak hasonló témája adták neki az ötletet a Körképpel kapcsolatban. Mindig úgy hallottam, hogy Munkácsyt is ő ösztökélte a Honfoglalás festésére. […]

1891 július havában már be is mutatta a Körkép első vázlatát, amit a munkácsi-völgyben futólagos helyszínrajz alapján festett. Ez az első vázlat általános örömet és bizalmat keltett munkája iránt. A művészi részre megvolt tehát a biztosíték. Akármennyire is nyilvánvaló lett később, hogy a kép mekkora buktatója lett Apám életének, látnunk kell azt is, hogy több dolog összejátszásának köszönhető, hogy éppen ezt a képet festette meg. […]

Apám nem ismert fáradtságot, időt és főképpen anyagi áldozatot, hogy a világon fellelhető összes adatokat fel ne kutassa. Át kellett tanulmányoznia a történelmi könyvek halmazát. Hónapokig ült budapesti és bécsi könyvtárakban […]

Hagyomány és történetírás akkor egyetértettek abban, hogy őseink a Vereckei-szoroson jöttek be az országba. A legelső volt tehát a történettudomány által leghitelesebbnek vélt táj szigorú és pontos felvétele. E célból tehát 1892 augusztusában Munkácsra utazott, ahol a volóci völgyben Kenderecske falu egy dombján vert sátrat a környékbeli ruszin falvak lakóinak nem csekély bámulatára. […]

Apám 1892 március havában fogott az égbolt megfestéséhez, amit emberfelettien megerőltető munkával két hónap alatt el is végzett. Csak ekkor látta kétségbeejtően irtózatos súlyával magára nehezedni az alakokkal még be nem népesített hatalmas vászonfelületet.

Természetes, hogy ilyen óriási munkának elvégzéséhez aránylag ily rövid idő alatt több kéz és több munkaerő kellett. […] A vászon mellett egy vasúti síneken gördíthető, tizenöt méter magas, több emeletre osztott állványról kellett festenie. Hogy mennyire tisztában volt feladatának kollektív mivoltával és milyen buzgón akart feladatának megfelelni, ezt az is mutatja, hogy most mégtöbb munkatársat választott maga mellé: Mednyánszky László, Spányi Béla, Ujvári Ignác, Vágó Pál, Pállya Celesztin, Olgyay Ferenc, Ziegler Károly, Barsy Adolf és Mihalik Dániel voltak ezek, akik aztán majdnem mindnyájan részt vettek a Körkép megfestésében.

1) Ki festette a „Magyarok bejövetelét?” (Feszty .....)

2) Ki volt Feszty apósa?

3) A következők közül ki festett honfoglalás témájú képet, vagy segédkezett annak megfestésénél: Mednyánszky László, Paál László, Munkácsy Mihály

4) Mi célból utazott Feszty Munkácsra a kép megfestése előtt?

5) A Feszty-körkép mely része volt a leghamarább kész?

6) Minek az évfordulója volt a 19. század végén a magyar Millennium?

A feladatban megtalálható szöveg eredetijét és más, a festménnyel kapcsolatos írásokat találsz itt: Magyar Elektronikus Könyvtár

Szeged terei: A Széchenyi tér és a Dugonics tér

A Széchenyi tér

Széchenyi 1860-ban halt meg. Nem sokkal halála után nevezték róla el a teret. A fenti kép kb. száz évvel ezután készült.

Széchenyi Istvánról, a "legnagyobb magyarról" több magyar város főterét nevezték el. Például Esztergomét, Győrét,  Pécsét. Marosvásárhely főterét is így nevezték több mint egy fél évszázadon keresztül az első világháború előtt.

A szegedi főtéren számos fa, szobor és a 19 század második felében épült eklektikus épület található. Eklektikus stílúsú épületek a Városháza, a Tisza Hotel, Törvényszéki palota.

 balra a Várorsháza 1939

Tisza Hotel a huszadik század elején

Törvényszéki palota a 19. század végén. Szegeden a huszadisz század elején váltotta fel a lóvasutat a villamos.

A Vasalóház főhomlokzata a Széchenyi térre néz,
a Takaréktár és a Horváth Mhály utca találkozásánal épült,
tetrvezője Baumhorn Lipót

 Széchenyi térből több utca indul ki, például a város sétálóutcája a Kárász utca, amely a Széchenyi teret összeköti a Klauzál térrel (régen ez is a Széchényi tér része volt) és a Dugonics térrel.

A Dugonics tér

A teret Dugonics András piarista (kegyesrendi) pap-tanárról, az első magyar nyelvű regény (Etelka, 1788) írójáról nevezték el. Nyelvújító is volt, a magyar matematikai nyelv számos kifejezésének megalkotója. A téren látható, közadakozásból felállított szobra az első köztéri szobor volt Szegeden.

A Dugonics tér épületei: Az Egyetem épülete, az Ungár-Mayer ház

Miután Kolozsvár az első világháború után Romániához került, az itteni Ferenc József Tudományegyetem Szegedre,
ebbe az eklektikus épületbe költözött (Jobbra Dugonics András szobra)

Bal oldalon: a Magyar Ede által tervezett szecessziós Ungár-Mayer-palota, a Kárász utca sarkán épült
Jobbra: az Egyetem épülete (részlet)

Feladat:

Ki volt Dugonics András?

D U G O N I C S    A N D R Á S  (1740-1818)  Egy valamikor régen Szegedre vetődött dalmát kereskedőcsalád sarja volt az a tekintélyes városi tanácsos úr, sőt egy időben városkapitány, aki a Habsburg-császárok birodalmában már öntudattal vallotta magát magyar polgárnak. Szeged ritka képlet volt a nemesi-jobbágyi Magyarországon, ahol a városi polgárság túlnyomó része idegen ajkú volt. Jelentékeny, ízig-vérig magyar polgárváros csak a kálvinista cívisek Debrecenje volt. Másutt csak elvétve akadt magyar kereskedőiparos réteg. Ezek közt foglalt el főhelyet Szeged, amelynek katolikus polgári körében a betelepedettek is hamarosan magyarrá váltak, mint Dugonicsék is. Ennek az öntudatos tanácsbélinek a fia volt Dugonics András.

A jómódú család természetesen vallásos volt, de azt már nem helyeselték, hogy a korán érő, már a kisiskolában is felettébb értelmesnek bizonyuló fiú papnak menjen. A jó tanuló azonban mindenáron tudós akart lenni, ugyanúgy izgatta a történelem, mint a matematika, korán felébredt tanító hajlandósága is. Ehhez pedig abban az időben csakis az egyházon belül volt lehetőség minálunk. Dugonics András tehát nagy családi viták után meggyőzte anyját is, akinek még az apánál is kevesebb kedve volt ahhoz, hogy fia ne valami nagy jövedelmű kalmári vagy ipari pályát válasszon, belépett a piarista rendbe. A kegyesrendiek pedig nemcsak eleve hivatásos tanárok voltak, hanem a szellemük is sokkal haladóbb, mint bármely más szerzetesi közösségé.

Dugonics tehát felszentelt papként tanár lett. Tanított Vácott, Medgyesen, Nyitrán. És már harmincnégy éves korában a matematika egyetemi tanára Nagyszombatban. Ez az egyetem költözött három évvel később (1777) Budára, majd Pestre. Így lett belőle is évtizedekre budai lakos. Kitűnő tanár volt, diákjai lelkesedtek érte. Felismerték benne a többinél korszerűbb tudóst. Hiszen ő még Sajnovics oly nagy botrányt kavart tudományos eredményét is a magáévá tette, hogy ti. a magyar nyelv a finn meg a lapp nyelv rokona. A nemesi gőg felháborodott a "halszagú atyafiság" hallatára. Dugonics - bár szakmája szerint matematikus volt - tudós körökben szakszerűen ki tudott állni Sajnovics mellett. És felismerte az Európában bontakozó folklórtudomány jelentőségét. Egész életében gyűjtötte és rendszerezte a közmondásokat. Igazi főművének a Magyar példabeszédek és jeles közmondások című óriási gyűjteményt mondhatjuk. De tudományos életünkben nem kisebb jelentőségű magyar nyelvű matematikai tankönyve, amelyben a számtan, algebra, mértan és részben a természettudományok műszavait fordította le, s ezzel a nyelvújításnak is előfutárává lett. Magyar műszavainak jó része élő is maradt. Sok egyéb közt neki köszönhetjük a kör és a derékszög szavakat. (Azért kör és nem ker, mert a "körék" szóból rövidítette le, mivel világéletében szögedi tájszólásban beszélt.)

Jelentősége mégis elsősorban szépirodalmi, holott igazából nem is volt jó író. Kezdetben verses műveket írt Gyöngyösi modorában, de ismeretterjesztő célzattal: görög regéket és római történeteket szedett versbe. Írt közben egy latin nyelvű regényt is az aranygyapjú antik mondájáról, ebből később magyar regényt is készített Gyapjas vitézek címen. Leghíresebb művét a II. József németesítő szándéka elleni felháborodás szülte. Írt egy áltörténelmi regényt a honfoglalás korából. A címe: Etelka. Túl szövevényes és mégis igen primitív történet, de: az első magyar valódi regény! És olyan kulcsregény volt, hogy minden olvasó megértette a Bécs elleni célzásokat, a rokonszenves és az ellenszenves alakok élő mintáit. És aki mégsem értette volna, annak a későbbi kiadásokban jegyzetben megmagyarázta. Mert, ami példátlan volt addig irodalmi életünkben, az első kiadás ezer példánya oly hamar elfogyott, hogy rövidesen második, majd harmadik kiadásra is sor került. És ettől kezdve lett divatos név nálunk az Etelka, amelyet ő talált ki, mint az ősi hun Etele név női változatát, és ettől kezdve kereszteltek nálunk olyan krónikáinkból felújított nevekre, mint Árpád és Zoltán.

1) Kösd össze jelentésük szerint!

    piarista        kereskedő

    kalmár         kegyesrendi

    antik            ókori, régi

2) Írd le az igaz állításokat: Dugonics elfogadta, hogy a finn rokona a magyar nyelvnek. Írt magyar és latin nyelvű regényt. Legfontosabb művét németül írta. Etelka című regénye a honfoglalás idején játszódik. Dugonics alkotta meg a kör és a derékszög szavakat.

3) Hogyan hangzott szegedi tájszólásban a kerék szó?

Hogyan került a szegedi Dugonics térre egyetem?


1921 októberében indult meg a szegedi székhelyű Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen az oktatás. Ez a felsőoktatási intézmény eredetileg Kolozsvárott működött, de mivel a Szamos-parti várost 1918 decemberében román királyi csapatok szállták meg, s az universitast 1919-ben román egyetemmé alakították, a hallgatók nagy része és a professzorok többsége az anyaországba, Budapestre menekült. A fővárosban 1920 februárjától három szemeszteren keresztül folyt az oktatás – mindvégig helyhiánnyal küzdve.

Ezt az áldatlan helyzetet oldotta meg az 1921. évi XXV. törvény, amely rendelkezett a két – a magyar államtól elszakított – egyetem új, ideiglenesnek szánt székhelyeiről. A pozsonyi Erzsébet királyné Tudományegyetem Pécsre, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem pedig Szegedre került.

A szegedi egyetemen tanult József Attila is, amíg Horger Antal el nem tanácsolta a TISZTA SZÍVVEL című verse miatt. Erről szól a költő következő költeménye.

József Attila: SZÜLETÉSNAPOMRA

Harminckét éves lettem én -
meglepetés e költemény
csecse
becse:

ajándék, mellyel meglepem
e kávéházi szegleten
magam
magam.

Harminckét évem elszelelt
s még havi kétszáz sose telt.
Az ám,
Hazám!

Lehettem volna oktató,
nem ily töltőtoll koptató
szegény
legény.

De nem lettem, mert Szegeden
eltanácsolt az egyetem
fura
ura.

Intelme gyorsan, nyersen ért
a „Nincsen apám” versemért,
a hont
kivont

szablyával óvta ellenem.
Ideidézi szellemem
hevét
s nevét:

„Ön, amig szóból értek én,
nem lesz tanár e féltekén” -
gagyog
s ragyog.

Ha örül Horger Antal úr,
hogy költőnk nem nyelvtant tanul,
sekély
e kéj -

Én egész népemet fogom
nem középiskolás fokon
taní-
tani!
1937. április 11.