Szeged terei: A Széchenyi tér és a Dugonics tér

A Széchenyi tér

Széchenyi 1860-ban halt meg. Nem sokkal halála után nevezték róla el a teret. A fenti kép kb. száz évvel ezután készült.

Széchenyi Istvánról, a "legnagyobb magyarról" több magyar város főterét nevezték el. Például Esztergomét, Győrét,  Pécsét. Marosvásárhely főterét is így nevezték több mint egy fél évszázadon keresztül az első világháború előtt.

A szegedi főtéren számos fa, szobor és a 19 század második felében épült eklektikus épület található. Eklektikus stílúsú épületek a Városháza, a Tisza Hotel, Törvényszéki palota.

 balra a Várorsháza 1939

Tisza Hotel a huszadik század elején

Törvényszéki palota a 19. század végén. Szegeden a huszadisz század elején váltotta fel a lóvasutat a villamos.

A Vasalóház főhomlokzata a Széchenyi térre néz,
a Takaréktár és a Horváth Mhály utca találkozásánal épült,
tetrvezője Baumhorn Lipót

 Széchenyi térből több utca indul ki, például a város sétálóutcája a Kárász utca, amely a Széchenyi teret összeköti a Klauzál térrel (régen ez is a Széchényi tér része volt) és a Dugonics térrel.

A Dugonics tér

A teret Dugonics András piarista (kegyesrendi) pap-tanárról, az első magyar nyelvű regény (Etelka, 1788) írójáról nevezték el. Nyelvújító is volt, a magyar matematikai nyelv számos kifejezésének megalkotója. A téren látható, közadakozásból felállított szobra az első köztéri szobor volt Szegeden.

A Dugonics tér épületei: Az Egyetem épülete, az Ungár-Mayer ház

Miután Kolozsvár az első világháború után Romániához került, az itteni Ferenc József Tudományegyetem Szegedre,
ebbe az eklektikus épületbe költözött (Jobbra Dugonics András szobra)

Bal oldalon: a Magyar Ede által tervezett szecessziós Ungár-Mayer-palota, a Kárász utca sarkán épült
Jobbra: az Egyetem épülete (részlet)

Feladat:

Ki volt Dugonics András?

D U G O N I C S    A N D R Á S  (1740-1818)  Egy valamikor régen Szegedre vetődött dalmát kereskedőcsalád sarja volt az a tekintélyes városi tanácsos úr, sőt egy időben városkapitány, aki a Habsburg-császárok birodalmában már öntudattal vallotta magát magyar polgárnak. Szeged ritka képlet volt a nemesi-jobbágyi Magyarországon, ahol a városi polgárság túlnyomó része idegen ajkú volt. Jelentékeny, ízig-vérig magyar polgárváros csak a kálvinista cívisek Debrecenje volt. Másutt csak elvétve akadt magyar kereskedőiparos réteg. Ezek közt foglalt el főhelyet Szeged, amelynek katolikus polgári körében a betelepedettek is hamarosan magyarrá váltak, mint Dugonicsék is. Ennek az öntudatos tanácsbélinek a fia volt Dugonics András.

A jómódú család természetesen vallásos volt, de azt már nem helyeselték, hogy a korán érő, már a kisiskolában is felettébb értelmesnek bizonyuló fiú papnak menjen. A jó tanuló azonban mindenáron tudós akart lenni, ugyanúgy izgatta a történelem, mint a matematika, korán felébredt tanító hajlandósága is. Ehhez pedig abban az időben csakis az egyházon belül volt lehetőség minálunk. Dugonics András tehát nagy családi viták után meggyőzte anyját is, akinek még az apánál is kevesebb kedve volt ahhoz, hogy fia ne valami nagy jövedelmű kalmári vagy ipari pályát válasszon, belépett a piarista rendbe. A kegyesrendiek pedig nemcsak eleve hivatásos tanárok voltak, hanem a szellemük is sokkal haladóbb, mint bármely más szerzetesi közösségé.

Dugonics tehát felszentelt papként tanár lett. Tanított Vácott, Medgyesen, Nyitrán. És már harmincnégy éves korában a matematika egyetemi tanára Nagyszombatban. Ez az egyetem költözött három évvel később (1777) Budára, majd Pestre. Így lett belőle is évtizedekre budai lakos. Kitűnő tanár volt, diákjai lelkesedtek érte. Felismerték benne a többinél korszerűbb tudóst. Hiszen ő még Sajnovics oly nagy botrányt kavart tudományos eredményét is a magáévá tette, hogy ti. a magyar nyelv a finn meg a lapp nyelv rokona. A nemesi gőg felháborodott a "halszagú atyafiság" hallatára. Dugonics - bár szakmája szerint matematikus volt - tudós körökben szakszerűen ki tudott állni Sajnovics mellett. És felismerte az Európában bontakozó folklórtudomány jelentőségét. Egész életében gyűjtötte és rendszerezte a közmondásokat. Igazi főművének a Magyar példabeszédek és jeles közmondások című óriási gyűjteményt mondhatjuk. De tudományos életünkben nem kisebb jelentőségű magyar nyelvű matematikai tankönyve, amelyben a számtan, algebra, mértan és részben a természettudományok műszavait fordította le, s ezzel a nyelvújításnak is előfutárává lett. Magyar műszavainak jó része élő is maradt. Sok egyéb közt neki köszönhetjük a kör és a derékszög szavakat. (Azért kör és nem ker, mert a "körék" szóból rövidítette le, mivel világéletében szögedi tájszólásban beszélt.)

Jelentősége mégis elsősorban szépirodalmi, holott igazából nem is volt jó író. Kezdetben verses műveket írt Gyöngyösi modorában, de ismeretterjesztő célzattal: görög regéket és római történeteket szedett versbe. Írt közben egy latin nyelvű regényt is az aranygyapjú antik mondájáról, ebből később magyar regényt is készített Gyapjas vitézek címen. Leghíresebb művét a II. József németesítő szándéka elleni felháborodás szülte. Írt egy áltörténelmi regényt a honfoglalás korából. A címe: Etelka. Túl szövevényes és mégis igen primitív történet, de: az első magyar valódi regény! És olyan kulcsregény volt, hogy minden olvasó megértette a Bécs elleni célzásokat, a rokonszenves és az ellenszenves alakok élő mintáit. És aki mégsem értette volna, annak a későbbi kiadásokban jegyzetben megmagyarázta. Mert, ami példátlan volt addig irodalmi életünkben, az első kiadás ezer példánya oly hamar elfogyott, hogy rövidesen második, majd harmadik kiadásra is sor került. És ettől kezdve lett divatos név nálunk az Etelka, amelyet ő talált ki, mint az ősi hun Etele név női változatát, és ettől kezdve kereszteltek nálunk olyan krónikáinkból felújított nevekre, mint Árpád és Zoltán.

1) Kösd össze jelentésük szerint!

    piarista        kereskedő

    kalmár         kegyesrendi

    antik            ókori, régi

2) Írd le az igaz állításokat: Dugonics elfogadta, hogy a finn rokona a magyar nyelvnek. Írt magyar és latin nyelvű regényt. Legfontosabb művét németül írta. Etelka című regénye a honfoglalás idején játszódik. Dugonics alkotta meg a kör és a derékszög szavakat.

3) Hogyan hangzott szegedi tájszólásban a kerék szó?

Hogyan került a szegedi Dugonics térre egyetem?


1921 októberében indult meg a szegedi székhelyű Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen az oktatás. Ez a felsőoktatási intézmény eredetileg Kolozsvárott működött, de mivel a Szamos-parti várost 1918 decemberében román királyi csapatok szállták meg, s az universitast 1919-ben román egyetemmé alakították, a hallgatók nagy része és a professzorok többsége az anyaországba, Budapestre menekült. A fővárosban 1920 februárjától három szemeszteren keresztül folyt az oktatás – mindvégig helyhiánnyal küzdve.

Ezt az áldatlan helyzetet oldotta meg az 1921. évi XXV. törvény, amely rendelkezett a két – a magyar államtól elszakított – egyetem új, ideiglenesnek szánt székhelyeiről. A pozsonyi Erzsébet királyné Tudományegyetem Pécsre, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem pedig Szegedre került.

A szegedi egyetemen tanult József Attila is, amíg Horger Antal el nem tanácsolta a TISZTA SZÍVVEL című verse miatt. Erről szól a költő következő költeménye.

József Attila: SZÜLETÉSNAPOMRA

Harminckét éves lettem én -
meglepetés e költemény
csecse
becse:

ajándék, mellyel meglepem
e kávéházi szegleten
magam
magam.

Harminckét évem elszelelt
s még havi kétszáz sose telt.
Az ám,
Hazám!

Lehettem volna oktató,
nem ily töltőtoll koptató
szegény
legény.

De nem lettem, mert Szegeden
eltanácsolt az egyetem
fura
ura.

Intelme gyorsan, nyersen ért
a „Nincsen apám” versemért,
a hont
kivont

szablyával óvta ellenem.
Ideidézi szellemem
hevét
s nevét:

„Ön, amig szóból értek én,
nem lesz tanár e féltekén” -
gagyog
s ragyog.

Ha örül Horger Antal úr,
hogy költőnk nem nyelvtant tanul,
sekély
e kéj -

Én egész népemet fogom
nem középiskolás fokon
taní-
tani!
1937. április 11.