Az oszmánok és az iszlám

Feladat

Az Oszmán Birodalom hódításainak története  szorosan összefügg az iszlámmal. E kapcsolódás azonban korántsem olyan egyszerű, mint elsőre gondolnánk. Az oszmánok ugyanis nem túlságosan jó muszlimként kezdték pályafutásukat. Hogy ezt megértsük, egy pillanatra vissza kell tekintenünk az iszlám történetére. Mohamed hangsúlyozottan az arabok prófétája volt, akik azután féltékenyen vigyáztak is a hozzájuk, az ő nyelvükön érkezett kinyilatkoztatásra: az iszlám első évtizedeiben aki nem született arabnak, nem is lehetett az új vallás követője. A Omajjád-dinasztia uralmának vége felé vált egyre hangosabbá az a követelés, hogy a hatalmasra hízott birodalom nem arab alattvalói is felvehessék az iszlámot. Hosszabb hezitálás után ennek engedélyezésére sor is került: ezzel az aktussal vált az iszlám valójában világvallássá. Az iszlám szent nyelve persze az arab maradt, más nyelven nem is létezhet: a muszlimok általános felfogása szerint a Koránt Allah úgy teremtette meg, ahogy ma is ismerjük. Ezért például egy fordítás komoly eltávolodást jelent az isteni műtől. Másrészt maga az iszlám mint vallás alapvetően határozza meg az életmódot: nem csupán a muszlimok vallási életére, hanem mindennapjaira is kiterjed.

A törökök számára az iszlám számos szabálya érthetetlennek és követhetetlennek tűnt: nem csoda, hiszen ezek az arábiai arab társadalomra voltak kitalálva. Nehezen barátkoztak például a dzsámiba járással, a napi ötszöri imával, a hosszú böjttel, a női és férfivilág/élettér szétválasztásával vagy az alkoholtilalommal. De problémát okozott az arabok kutyák iránti ellenszenve is (egy kutya jelenléte például semmissé tehet egy imát): egy sokat vadászó sztyeppei pásztornép számára a kutya elengedhetetlen társ.

1) Hogyan mondod idegen szóval:

a) tétovázik, habozik

b) Isten szavát közvetítő ember

c) uralkodóházból

d) cselekedet, eljárás, művelet

2) Melyik az iszlám szent nyelve?

3) Hányszor imádkoznak egy nap a muszlim hívők?

4) Hogyan nevezik a muszlimok templomát?