Klasszicista festmények

 - A klasszicizmus a barokkot követő művészeti stílus.

- A klasszicista festmények sokkal nyugodtabbak mint a barokk művek, még a mozgalmas jeleneteknél is az alakok gyakorta szoborszerűeknek tűnnek
- Akárcsak reneszánsz korában a klasszicizmus idején is kedvelték az ókori témákat.

Jacques-Louis DAVID ezen festménye a 18. század végén készült. A legenda szerint Róma megalapítását követően a latin férfiak elrabolták a szabin nőket. Mikor emiatt harcra került a sor az elrabolt, időközben sorsukkal megbékült szabin nők a két ellenséges sereg közé rohantak és megakadályozták, hogy a latinok és szabinok lemészárolják egymást. 

 Jacques-Louis DAVID,  francia festő 1814-ben készült festménye Leonidász spártai királyt és katonáit ábrázolja. Ő Kr.e. 480-ban próbálta feltartóztatni a perzsákat a Thermopülai-szorosnál a hatalmas túlerővel szemben. A képen egy, a csata megkezdése előtti jelenetet látunk. 

Andrea APPIANI olasz festő az Olimposzt ábrázolja. Az előtérben ülő alak Zeusz, az ókori görögök főistene.

7:46-tól kell megnézni! 

REDMENTA TESZT

A klasszicizmus - építészet

 

Klasszicizmus (18. sz. vége - 19. sz. eleje)

Korábbi művészeti stílusok:

Középkor második felében két művészeti stílus volt: a románkori és gótikus. Ezek nagyon eltértek az ókori görög- római művészettől.


Hosszú szünet után először a reneszánsz fedezte fel újra az ókori formákat, díszítőelemeket. A barokk egy sor új dolgot fedezett fel (pl. ovális ablak, hegedűablak, ovális kupola)


A klasszicizmus az építészet terén ismét visszatér az ókori görög-római építészethez. A díszítés sokkal visszafogottabb, mint a barokk idején.
Templomok esetében a templom főbejáratánál portikusz található. Ez az épület főhomlokzatához csatlakozó, a többi három oldalán nyitott, oszlopos előcsarnok, melyet sok esetben háromszögű oromzat - timpanon - zár le.

Hasonlítsd össze a barokk és klasszicista templomokat.



a prágai Szent Miklós templom (barokk)


a párizsi Pantheon - klasszicista

a máriapócsi Szent Mihály főangyal görög katolikus kegytemplom - barokk

a debreceni református nagytemplom (klasszicista)

az egri minorita templom attikája (barokk)

 Szatmárnémeti - székesegyház - portikusz (klasszicista)

Miskolc - az ortodox templom tornya óraíves párkánnyal (barokk)

A százéves fennállását ünneplő Deáktéri evangélikus templom (klasszicista) 

az óbudai zsinagóga (klasszicista)

Közép-Kelet-Európa a második világháború kezdetén

 

Az hogy a második világháború kitörése előtt illetve a világháború első két évében hogy alakultak Magyarország és a szomszédjainak határai nagyrészt a fasiszta Olaszország és a náci Németország döntésén múlt. A képen Benito Mossulini (Olaszország vezetője 1922-től) és Adolf Hitler (1933-tól Németország vezetője).

A Magyar Történelem tankönyv 81. oldala

A képre kattintva az észak-erdélyi magyar bevonulás további képeit láthatod.

Csehszlovákia

 

Az első világháború után létrejött Csehszlovákiához német, magyar és ukrán (ruszin) lakosságú területek is kerültek. Hitler, miután 1933-ban hatalomra került, az itt élő hárommillió német védelmezőjeként tüntette fel magát. Követelte, hogy a német többségű Szudéta-vidék kerüljön át a Német Birodalomhoz, azt állítva, hogy csak így akadályozható meg egy német‒csehszlovák háború, amely lángba boríthatja egész Európát.

1938 szeptemberében a müncheni konferencián Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország vezetői találkoztak Hitlerrel. Elfogadták érvelését, és Csehszlovákiát a követelt területek átadására kényszerítették. Cserébe Hitler kijelentette, hogy további igénye nincs, és ezzel hosszú időre biztosítva lesz a béke Európa számára.  Néhány hónappal később, 1939. márciusában azonban elfoglalta Prágát, és felbomlasztotta egész Csehszlovákiát.

Tomáš Garrigue Masaryk - Csehszlovákia első elnöke

Magyar revíziós tüntetés: felvidéki városokat követelnek vissza 

Csehszlovákia többnemzetiségű állam volt.
A német, magyar és ukrán kisebbség a határvidéken lakott.
Ezeket a területeket 1938 őszén elcsatolják Csehszlovákiától.

Videó 1. - A Szudéta-vidékre bevonuló német csapatokat így fogadják a helyi németek
  

Videó 2. Revíziós dal az I. BÉCSI DÖNTÉS előttről:

Vértanúk - Szent Borbála

Borbála - legendája szerint a III. században élt szép és okos lányt apja egy lakótoronyba zárva őrizte. Titokban megkeresztelkedett, és a torony falába egy harmadik ablakot vágatott (ez a Szentháromságot jelképezte). Amikor apja erről tudomást szerzett, meg akarta ölni. Előbb a torony fala, majd egy szikla nyílt meg előtte, hogy elmenekülhessen. Ezért ő lett a bányászok védőszentje. A rejtekhelyét eláruló pásztor bárányai sáskává változtak. Bebörtönözték, sokszorosan megkínozták. Egy alkalommal meg akarták vesszőzni, de a vesszők tollá változtak. Végül a tulajdon atyja fejezte le, akit ezért hazatérőben villám sújtott agyon. Ezért Szent Borbála a tűzérek védőszentje lett. Attribútuma: torony, toll, pálmaág (ez utóbbi a vértanúság jelképe). Ábrázolják még kehellyel és ostyával, ez utalás arra, hogy Borbála a "jó halál" védőszentje is. Utolsó kérése ugyanis az volt, hogy aki Krisztusnak és mártírjainak (vértanúinak) szenvedéseiről megemlékezik, az utolsó ítéletkor kegyelmet találjon. 

15. századi (késő gótikus) ábrázolások

Dalok a két világháború közötti időszakból

 

Tangók Kalmár Pár előadásában:

Ágay Irén és Jávor Pál színészek: Madonna drága

Kalmár Pál: Törökszegfű liliom (Szabadka Magyarország egyik legnagyobb és legszebb városa volt, az első világháború után Jugoszlávia része volt, ma Szerbiához tartozik, még ma is jelentős számú magyar kisebbség él a városban) 

Gózon Gyula a Budai cukrászda (1935) című filmben:

Perczel Zita: Kislány kezeket fel (részletek az Az új rokon c. filmből -1935)