75 éve történt: Magyarország német megszállása

Ezen a portugál nyelvű híradó részletből az látszik, hogy Magyarországon örömmel fogadják a német csapatokat 1944 márciusában. De ez csak propaganda. A valóság teljesen más volt. A filmet nem a bevonulás napján forgatták (akkor borús, esős idő volt), hanem valamikor a későbbiekben. A filmről itt olvashatsz részleteket: MANDINER


De mi is történt egy háromnegyed évszázaddal ezelőtt?
 (nagyobb osztályok számára ebből a témából várható szövegértési feladat)


75 évvel ezelőtt Marosvásárhely és a Székelyföld Magyarországhoz tartozott, hiszen még 1940-ben Észak-Erdély német támogatással visszakerült a Horthy Miklós kormányzó által vezetett Magyarországhoz. Ennek viszont ára volt: Magyarországnak Németország oldalán kellett részt vennie a második világháborúban.

A Kállay Miklós által vezetett kormány teljesítette a náci követeléseket a hadianyag szállítása és a csapatok frontra vezénylése tekintetében, ugyanakkor béketárgyalásokat próbált kezdeményezni a nyugati szövetségesekkel (Anglia, Egyesült Államok)  A német csapatok a kurszki vesztes ütközet (1943 júliusa) után fokozatosan szorultak ki a Szovjetunióból, a front egyre csak közeledett a magyar határhoz. Hitler, aki tudomást szerzett a magyarok tárgyalásairól, úgy döntött, hogy a magyarok háborúból való kiugrását meg kell akadályozni, ezért 1944. március 18-án Klessheimbe hívta Horthyt, ahol közölte vele Magyarország megszállását. A kormányzó tehetetlen volt, csak annyi mozgástér jutott számára, hogy államfői tisztségét megtartva lehetősége maradt az események későbbi befolyásolására (így sikerült később megakadályoznia a pesti zsidóság deportálását, megszervezni a sikertelen kiugrási kísérletet, stb.).

német katonák a Halászbástyánál Budán

A németek március 19-én, hajnali 4 órai kezdettel megszállták az országot, bevonulásuk után azonnal hajtóvadászatba kezdve azon politikusok és értelmiségiek (pl. újságírók) ellen, akik németellenességükről voltak ismertek.

Fokozatosan szigorították a zsidóságra vonatkozó törvényeket, a Magyarországra érkező Adolf Eichmann vezetésével pedig megkezdték a zsidó kérdés végső megoldásának előkészületeit (Magyarország, egyedüli német szövetségesként, ezt korábban nem volt hajlandó megtenni). Az ország teljhatalmú biztosa Edmund Veesenmayer lett, aki Kállayék helyett egy Sztójay Döme volt berlini követ által vezetett kormányt állított az ország élére.

A megszállás eredményeként Magyarország megmaradt önállóságát is elvesztette, a németek korlátlanul érvényesíthették akaratukat. Március 19-e után fokozódott az ország kirablása is, Németország hadikölcsön címén szinte korlátozás nélkül szállította el a számára szükséges élelmiszert és nyersanyagokat.

Horthy a megszálláskor kialakult állapoton a román kiugrás (1944. augusztus 23.) okozta zűrzavar közepette, Lakatos Géza miniszterelnökké való kinevezésével próbált később változtatni, de október 15-i kiugrása végül sikertelen maradt. A megszállás következtében Magyarország a háborúban ragadt, az elkövetkező egy évben szenvedve el legnagyobb veszteségeit.

A német megszállás előtt Észak-Erdélyben a lakosság legalább 10 százaléka zsidó volt.

A szöveg nagy része a RUBICON folyóirat 1949. március 19. A náci Németország csapatai megszállják Magyarországot című cikkéből származik