Feladat:
A perzsa nagykirály hatalma a klasszikus értelemben vett
Hellászt már a Kr. e. 6. század végén elérte, ugyanis a Kis-Ázsia égei
partvidékén fekvő jón városállamok már ekkor Dareiosz uralma alá kerültek. A
perzsák Kr. e. 508-ban szerződést kötöttek Athénnal, ezt azonban az attikai
polisz később megszegte, ugyanis segítséget nyújtott a fellázadó jónoknak.
Dareiosz számára az eset jó ürügyet jelentett ahhoz, hogy az európai görög
területeket is leigázza, de a büntetőhadjárat szervezése végül egészen Kr. e. 492-ig
húzódott.
Ebben az évben
hatalmas perzsa flotta indult a félsziget meghódítására, de az Athosz-foknál
olyan pusztító viharba keveredett, hogy hamarosan kénytelen volt
visszafordulni. Az ázsiaiak tanultak az esetből, és két esztendővel később már
a nyílt tengeren keresztül támadtak; a Kr. e. 490-es hadjárat során Datisz és
Artaphernész vezetésével leigáztak számos szigetet, felperzselték az Euboián
található Eretria városát, majd pedig Marathónnál szálltak partra, hogy a –
lovasságuk számára megfelelő – széles síkságon semmisítsék meg a hellén
haderőt.
A görög szabadság ügye eközben nehéz helyzetbe került,
ugyanis a felkészülés során Athén szinte teljesen egyedül maradt a hódítókkal
szemben. A Kr. e. 490-es év során számos város behódolt Dareiosznak, a spártaiak
pedig éppen a csata előtti napokban, egy vallási ünnepre hivatkozva tagadták
meg a segítségnyújtást. Az ütközetet később ténylegesen irányító sztratégosz –
mert ezekből összesen 10 volt –, Miltiadész végül 9000 athéni és 1000 plataiai
hoplitával – azaz nehézgyalogossal – és 2000 könnyebb fegyverzetű harcossal
érkezett meg Marathónhoz.
Bár a csatáról tudósító Hérodotosz szerint a síkon az
athéniakat több százezer harcos várta, a valóságban – már csak a behajózás
nehézsége miatt is – ez a létszám nemigen haladhatta meg a 25 000 főt. Mindez
azért fontos, mert ha a történészek becslése helyes, akkor azt mondhatjuk, hogy
– a hiedelmekkel ellentétben – a hellének helyzete egyáltalán nem volt
reménytelen.
Hérodotosz azt írja, nyolcnapos várakozás után – az
általános konszenzus szerint Kr. e. 490. szeptember 12-én – Miltiadész
kierőszakolta vezértársainál, hogy hajnalban támadást indítsanak a perzsa
haderő ellen. A sztratégosz döntése nem lehetett véletlen, hiszen ekkor már a
spártai seregek közeledése miatt érdemesebb lett volna kivárni, az esetleges
kudarc pedig nagyon komoly árat követelt volna. A jelek szerint azonban
Miltiadész tudta, mire készül, ugyanis a váratlan roham olyannyira
készületlenül érte a perzsákat, hogy a marathóni csatát a lovasság bevetése
nélkül vívták meg.
Szeptember 12-én kora reggel a hopliták váratlanul
feltűntek a mező szélén, és pillanatok alatt lerohanták a – főleg íjászatban
kiemelkedő – perzsa gyalogságot, mely nem tudta feltartóztatni a masszív
alakzatban támadó görögöket. A közelharc során aztán Dareiosz harcosai már nem
bizonyultak méltó ellenfélnek az athéniak számára; az ázsiaiak egy része
hamarosan a közelben horgonyzó hajókra menekült, a mintegy 10 000 perzsa
gyalogos többségét viszont bekerítették, és kegyetlenül lemészárolták.
A marathóni csatában Hérodotosz szerint az ellenség több
mint 6000 embert és hét hajót veszített, ami – a reális létszámban gondolkodva
– igenis komoly veszteségnek számított. A görögök oldalán ezzel szemben alig
kétszázan estek el.
A megalázó vereség után Dareiosz ---X---, Datisz és Artaphernész
félbeszakították a hadjáratot, és seregük maradékával azonnal visszatértek
Perzsiába. A kedvező ---Y--- ellenére bravúrral kivívott athéni győzelem
ugyanakkor messze nem rendítette meg a nagykirály birodalmát; Hellász csak
Dareiosz halála, és a Xerxész (ur. Kr. e. 485-465) trónra lépését kísérő ---Z--- miatt kapott tíz évet a revansra való felkészülésre.
1)Melyik idegen szó jelentheti azt, hogy egyetértés?
2)A következő események közül melyik történt a leghamarább:
a marathóni csata, Xerxész uralomra
kerülése, a jónok fellázadnak Kis-Ázsiában a perzsa uralom ellen
3) Milyen katona a hoplita? (azon kívül, hogy görög)
4) Nevezzél meg két perzsa uralkodót.
5)Kiknek a vezetője volt Miltiádész ?
6) Helyettesíts be a következő négy szó közül hármat az
utolsó bekezdésbe: hadvezérei, lázadások, körülmények, ellenségei.
forrás: Rubicon
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése