Barokk festészet

Mit kell tudni?

1. felismerni, hogy mi a kép típusa: pl zsánerkép (életkép), vallásos témájú kép, stb.

2. amennyiben bibliai témájú a festmény, vagy valamelyik szentet ábrázolja, akkor kell tudni róla mondani 1-2 mondatot.

- a barokk a 17-18. század művészeti stílusa, a reneszánszt követi

- a barokk idején jelenik meg a tájkép, a zsánerkép, a csendélet






A barokk művészetről itt olvashatsz

Sulinet


Barokk festmények

Francesco Albani: Angyali üdvözlet

 Cristofano Allori: Judit és Holofernesz (Ószövetségi történet)

Sisto BADALOCCHIO: és a vének (Ószövetségi történet)

Hendrick van BALEN: Minerva és a kilenc múzsa - mitológia témájú kép

BACICCIO: Keresztelő Szent János

 Evaristo BASCHENIS: Hangszerek (csendélet)

 Evaristo BASCHENIS: Fiú kenyeres kosárral (portré)

Job Adriaensz BERCKHEYDE: A pék (portré, zsánerkép)

Peter Paul RUBENS: A négy evangélista

Peter Paul RUBENS: Bacchus

Gerrit Adriaensz BERCKHEYDE: Haarlem főtere

Theodor BOEYERMANS: Mária mennybemenetel

Dou Gerrit: A fiatal anya (zsánerkép)

Pieter de HOOCH: A hálószoba (életkép / zsánerkép)

Pieter de HOOCH:  Egy delft-i ház udvara (életkép/ zsánerkép)

  Luca GIORDANO: Szent Mihály

Bartolomé Esteban Murillo: A kis Jézus kenyeret oszt a zarándokoknak

Feladatok: 

I. A kis Jézus kenyeret oszt a zarándokoknak

(Murillo festménye)

Eredeti helyén, az elaggott papok egykori sevillai szeretetotthonában ma is ott függ a budapesti Kenyérosztás másolata. Murillo remekművét nem csupán elragadó, gyengéd bája okán övezi a helyiek hűséges rajongása, de azért is, mert tökéletesebben talán nem is lehetne megfogalmazni az intézmény küldetését. A kenyérosztó Jézus látomásképe arra emlékeztet: az elesettekről való gondoskodás olyan kötelessége a keresztény embernek, amely közvetlenül Krisztustól ered. Ám ezt minden kioktató felhang nélkül, magától értetődő természetességgel hirdeti. A megszólítottaknak így nem kényszer lesz, hogy az irgalmasság útján kövessék Krisztust, hanem jóérzéssel eltelítő, belső parancs.

Pontosan ez a meghitt közvetlenség és melegszívű empátia a titka Murillo népszerűségének, amely a 18-19. században Raffaellóéval vetekedett. Ma már talán túl édeskésnek tűnik a spanyol géniusz érzelmes hangvétele, pedig a giccs határát soha nem lépi át: mély humanizmusának tárgya nem afféle ábrándos eszménykép, hanem a köznapi, hús-vér ember. Ha a légkör emelkedettebb is, az alakokban ott parázslik Caravaggio plebejus figuráinak emléke. “Nemes naturalizmus” – jellemezte művészetét egy régi méltató. A szereplők méltósága mindenekelőtt az őszinte alázatból fakad, s ezt az erényt testesíti meg a Kenyérosztás megrendelőjének gesztusa is. A menhelyt alapító Justino de Neve kanonok – a festő személyes jó barátja – ugyanis az alamizsnáért esdeklő rászorulók közé helyeztette a saját képmását.

FELADATOK

1)       Melyik városban  található a fent tárgyalt kép eredetije?

2)       Mit jelenthetnek az alábbi idegen szavak, kösd össze!

EMPÁTIA              a köznéphez tartozó ember

PLEBEJUS             másokkal való együttérzés képessége

ALAMIZSNA        a rászorultak részére nyújtott rendszeres vagy alkalomszerű adomány     

3)       Nevezzél meg még két festőt a szövegből!

4)       Ki osztja szét a kenyeret Murillo festményén? 

II.

Peter Paul Rubens: Albert Rubens, a művész fiának profilképe, 1618-1619 körül

Helyettesítsd be az alábbi hiányzó szavakat: rajza, nagy, fekete, portré, években, orrot

A (1) Rubens elsőszülött fiát, Albertet ábrázolja négy-öt éves korában.  A mesternek több (2) is ismert, amelyeken közvetlen hozzátartozóit ábrázolta. Ezek (3) része, akárcsak a budapesti mű, vegyes technikával készült: Rubens először (4) krétával felvázolta az arcot, amelyet azután vörössel árnyalt, végül a szemet, szájat, valamint (5) az tollal és barna tintával emelte ki. Esetenként fehér krétát is alkalmazott a fénylő felületek hangsúlyozására.

Rubens a gyermekeiről az 1610–1620-as (6) készített portréit gyakran használta fel festményeihez.

Rubens művészete (Cultura magazin)



III. 

A Delftben működő Pieter de Hooch (1) nagymértékben azoknak a képeknek köszönhette, amelyeken asszonyokat, cselédeket, (2) festett meg polgári házak enteriőrjeiben, (3) udvarán. Az otthoni elfoglaltság, a házimunka bensőséges (4) mellett a képeknek az alakokkal egyenrangú témája maga a tér, az enteriőrben elhelyezett tárgyak együttese. Hooch a fény és a gazdag, meleg színpaletta játékával ragadja meg a (5). Tereinek gyakori motívuma a hátsó fal nyitott (6), ami a szomszéd szobába vagy az udvarra vezet. A képeken a természetes napfény és a (7) megvilágító tompább belső fény gazdag fény-árnyék kontrasztokat teremt. 

Helyettesítsd be ezeket a szavakat: nézőt, gyerekeket, takaros, ajtaja, sikerét, ábrázolása, teret