Moldva a középkor végén, Ștefan cel Mare fejedelem (1457-1504) idején jóval nagyobb volt, mint a ma Romániához tartozó Moldva és Moldova Köztársaság együttvéve.
 |
| A rózsaszín a mai Moldvához tartozó rész, a piros Moldova Köztársaság, az okker színű rész Ukrajnához tartozik (Észak Bukovina és Besszarábia déli része - Budzsák) |
A török fennhatóság alatt álló román fejedelemségek sorsát meghatározza az orosz-török háborúk, illetve a Török Birodalom balkáni visszaszorulása. A kücsük-kajnardzsi béke (1774) már Oroszország túlsúlyát rögzíti, a fejedelemségeket a cár képviseli a Portánál. Ugyanakkor Moldva Ausztria javára elveszíti Bukovinát (1775), Oroszország javára Besszarábiát (1812).
A háborúkban - melyek során a román fejedelemségek időnként orosz megszállás alá kerülnek - egyre több román katona vesz részt orosz oldalon (az 1806-12-esben egész havasalföldi pandúralakulatok).
A krími háborúban ismét hadműveleti területekké váló fejedelemségeket orosz (1853), illetve osztrák-török csapatok szállják meg (1854), az 1856-os párizsi béke pedig a nagyhatalmak kollektív védnöksége alá helyezve őket megszünteti orosz protektorátusukat. Ugyanakkor Moldva visszakapja Dél-Besszarábiát. Az erősödő egyesülési törekvéseknek az 1858-as párizsi konvenció felemás módon szabad utat enged, s 1859-ben a két román fejedelemség egyesül. A 115,8 ezer négyzetkilométernyi Románia teljes függetlenségét az 1877-1878-as orosz-török háborút lezáró berlini kongresszus szentesíti. Ugyanekkor Oroszország visszaszerzi Dél-Besszarábiát, Romániához kerül viszont Észak-Dobrudzsa, amivel jelentősen szélesedik tengeri kijárata.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése