Szemelyiségzavarok

A személyiségzavarok (personopathia, personality disorder) gyakran látott kórképek a gyakorlatban. A probléma gyakori, a felnőtt hazai lakosság kb. 10 százalékának, a családorvosukhoz fordulók 20 százalékának, a pszichiátriai osztályos betegeknél pedig kb. 30-40 százaléknak van valamilyen fokú és jellegű, diagnosztizálható személyiségzavara.



A személyiségzavarban szenvedők jellemzői A személyiségzavarok egy részére az jellemző, hogy a környezet számára okoznak elsősorban gondot, ezek az egyének többnyire nem érzékelik, hogy másoknak fájdalmat, kárt okoznak, empátiás készségeik igen alacsonyak, gyakran kerülnek szembe a törvénnyel, gyakoriak a konfliktusaik, munkahelyi és párkapcsolati problémák. Önmaguk többnyire messze alulértékelik a problémáikat, rendre környezetüket okolják a történtek miatt. Más személyiségzavar típusoknál azonban az egyén maga is észleli, hogy probléma van vele, attól szenved is, de érdemben változtatni nem tud rajta. Jelentős arányban diagnosztizálható személyiségzavar bűncselekmények elkövetői között, de a társadalom perifériájára szorult, izolálódott személyek között is gyakori, okként és következményként egyaránt. Az ilyen emberek családi- és magánélete, kapcsolataik gyakran viharosak, nehezen találnak munkát, vagy munkahelyeiket sűrűn váltogatják, nem találják a helyüket. A személyiségzavaros személyek gyakran szinte generálják maguk körül a konfliktusokat, körükben gyakoribbak a válások, és részben következményként közülük kerül ki sok hajléktalan, munkanélküli. Alkohol- és drogprobléma okként vagy következményként egyaránt gyakran megfigyelhetők. Öngyilkossági gondolatok, próbálkozások is sok esetben előfordulnak, bizonyos típusok (borderline, érzelmileg labilis személyiségzavar) esetében hangsúlyozottabban, suicid kísérleteik sok esetben jelzés, figyelemfelhívó jellegűek, egyfajta rossz problémakezelő eszközként. Más esetekben viszont az érintett személy viszonylag jól (vagy csak a külvilág felé!) elboldogul saját korlátaival, a társadalmi normák valamilyen szintű feszegetése, egyéni látásmódjuk, sajátos élményfeldolgozásuk kapcsán sok köztük a sikeres művész, elismert alkotó, gyakran lehetnek kreatív, bár sokszor nem kitartó, öntörvényű, „nehéz” emberek.

(Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/psziches/10763/szemelyisegzavarok-tipusai)


A BORDERLINE személyiségzavar

A borderline személyiségzavar gyakorisága a népesség körében folyamatos növekedést mutat. A borderline személyiségzavarban szenvedő ember érzelmi, indulati megnyilvánulásai, környezetéhez való viszonya, reagálásai szélsőségesek, kiszámíthatatlanok. Időnként kedves és megnyerő, időnként pedig elviselhetetlenül indulatos, követelőző és agresszív. Érzelmeit nem tudja kordában tartani. Hol halálosan szereti, hol gyűlöli ugyanazt az embert.

A magány szinte mindig erős szorongást okoz nála. Állandóan igényli, hogy törődjenek vele, de itt is szélsőségeket mutat – egyik pillanatban tanácsot kér, máskor meg csak arra kell a másik, hogy saját önállóságát bizonyítsa.

Kedélye gyakran nyomott, szorongásos rohamok, öngyilkossági késztetések jelentkezhetnek nála. Üresnek, unottnak éli meg magát, nincsenek szilárd, stabil céljai, tervei, elképzelései. A folyamatos üresség elkerülésére állandóan igyekszik valamilyen akciódús tevékenységben részt venni. Jellemző rá a mértéktelenség: fokozott alkoholivás, kábítószerezés, sorozatos szexuális kalandok. A gyógyszerre könnyen rászokik, és nagyon nehezen mond le a főként szorongáscsökkentő, fájdalomcsillapító és altatószerek használatáról, melyekkel folyamatos szorongását próbálja oldani.

(Forrás: http://semmelweis.hu/klinikai-pszichologia/betegellatas-es-szakmai-profilok/psziches-zavarok-rovid-leirasa-2/szemelyisegzavarok/borderline-szemelyisegzavar/)

ANTISZOCILÁLIS személyiségzavar

Gyakran nevezik pszichopatának vagy szociopatának az antiszociális személyiségzavarral élő embereket. Legjellemzőbb vonásuk, hogy rendszeresen semmibe veszik és megsértik mások jogait (DSM-IV, 2001). Többnyire ez húzódik meg a különféle bűncselekmények mögött. A viselkedés jelei gyakran már serdülőkorban vagy annál korábban jelentkeznek. Ilyenek lehetnek az iskolakerülés, állatkínzás, verekedés, társakkal szembeni kegyetlenkedés, rongálás, lopás, hazudozás. Az ilyen emberek rendszerint nem számolnak viselkedésük következményeivel, impulzívak, ingerlékenyek, gyakran agresszívek. Tartós kapcsolatra általában képtelenek. Gyakran manipulálnak másokat személyes előny megszerzése céljából. A másoknak okozott fájdalom vagy kár tökéletesen hidegen hagyja őket, lelkiismeret furdalást nem éreznek. Gyakran kerülnek összeütközésbe a törvénnyel, részint erőszakos magatartásuk, részint pedig a drog- vagy alkohol okozta problémák miatt. Egyes felmérések szerint a népesség 3,5 százaléka (többségükben férfiak) sorolható ebbe a kategóriába. Megfigyelések szerint a magatartászavarral vagy figyelemhiányos hiperaktivitással kezelt gyerekek körében jóval magasabb az antiszociális személyiség kialakulásának kockázata. A zavar létrejöttének többféle magyarázata van. Egyes irányzatok a csecsemőkori elhanyagolást és/vagy abúzust jelölik meg magyarázatul, mások a modellkövetést (családi minta), megint mások biológiai gyökereket látnak: az általános aktivitásszint veleszületetten alacsonyabb voltát, és az ebből fakadó fokozott ingerkeresést. A személyiségzavar kezelése a lelkiismeret és a változásra való motiváció hiánya miatt szinte kilátástalan.

Kényszeres személyiségzavar

Kora felnőttkortól kezdve számos különféle helyzetben, nagyfokú rendszeretetben, perfekcionizmusban és a rugalmasság, nyíltság, hatékonyság kárára vezető mentális és interperszonális kontrollban megnyilvánuló általános sajátosság, azaz 4 vagy több az alábbiakból:

(1) a tevékenységek lényegét elvesztően kötődik a részletekhez, szabályokhoz, listákhoz, rendhez, szervezethez vagy forgatókönyvhöz
(2) a feladat befejezését akadályozó mértékben perfekcionista (pl. nem képes befejezni egy munkát, mert a saját szigorú standardjait nem képes elérni)
(3) szélsőségesen odaadó a munka és a produktivitás iránt, kirekesztve a szabadidős elfoglaltságokat és baráti kapcsolatokat (és azt pénzügyi szükség nem indokolja)
(4) aggályoskodó, mértéktelenül lelkiismeretes és rugalmatlan elvi, erkölcsi, más értékrendi ügyekben (és azt kulturális/vallási hovatartozása nem magyarázza)
(5) képtelen kidobni a tönkrement, értéktelen tárgyakat, még akkor se, ha érzelmi/szentimentális vonatkozásuk sincs
(6) kelletlenül bíz meg feladattal másokat vagy dolgozik együtt másokkal, hacsak azok nem vetik alá magukat pontosan az ő elképzeléseinek
(7) maga és mások felé is fukar, a pénzt a jövőbeli ínséges idők tartalékának tekinti
(8) merev és makacs

Invazív növények

Az alábbiakban négy invazív növényről látsz képeket.

akác

gyalogakác

 tündérhínár 

ecetfa

 akácfa

tündérhínár

ecetfa

gyalogakác

Földünkön a biológiai sokszínűséget (biodiverzitást) veszélyeztető tényezők között az élőhelyek pusztulását és feldarabolódását közvetlenül a nem őshonos, inváziós fajok terjedése követi. Az özönnövények sokszor okoznak természetvédelmi és esetenként gazdasági (főként mezőgazdasági) kárt, de nem minden esetben (jó példa erre az akác). 




A japánkeserűfű

Rendkívül szívós, mit mi sem jelez jobban, mint, hogy a romtalajokon megél. Ha egyszer megtelepedett, szinte lehetetlen kiirtani - vastag gyöktörzséről újra sarjad még a rendszeres kaszálás ellenére is. A kézi kihúzás nehézkes, a kiásás több eredménnyel járhat. A szár alkalmi levágása a rizómák növekedését okozza, viszont az ismétlődő kihajtás utáni állandó levágás segítheti a gyérítést. (Az elpusztult növényi részeket gondos odafigyeléssel kell megsemmisíteni, mivel a földön hagyott rizómadarabok képesek újra kihajtani.)

Feladat

Japánkeserűfű. Tenyészik nálunk néhány nem kívánatos, sőt kifejezetten veszélyesnek minősített (1), ami akár halálos ellensége is lehet a nálunk honos növényfajoknak. Közéjük tartozik az életrevalóságban (2) ártéri japán keserűfű (Fallopia japonica) is, amely olyan kémiai anyagokat választ ki a gyökerein, amelyek (3) mértékben blokkolják más növények csírázását. Ehhez társul rendkívüli szívóssága: még a (4) talajon is megél. Ez a lágyszárú évelő magról és sarjairól egyaránt terjed, de vegetatív szaporodása páratlanul agresszív: egy-egy tő egy év alatt 20-25 méter hosszúra is képes megnöveszteni a (5). Elképzelhetjük, milyen következményekkel járna, ha ajtót nyitnánk neki. Ahol megtelepedett, onnan csak (6) és fáradságos munkával lehet kiirtani. Hiába kaszáljuk, könnyedén újra (7), kézzel kihúzni szinte lehetetlen, a legtöbb eredménnyel az ásás járhat, amivel feltárjuk az egész gyökérzetet és úgy (8) meg tőle.

Helyettesítsd be ezeket a szavakat: teljes, verhetetlen, özönnövény, kitartó, leglepusztultabb, gyökerét, szabadulunk, sarjad

Na, most beszélj!

Közlekedés – A BKK nem vállalhat felelősséget a renitens utasokért.

Ami tizenegy hét kikapcsolódás a gyereknek, az legtöbb esetben nem annyi a szülőnek. A szünidőben sok gyerek önállóan utazik, és a csellengő fiatalok száma is megnő a tömegközlekedési eszközökön. Milyen stratégiát érdemes kialakítani a biztonságos célba éréshez, mit érdemes tenni – és mit nem – például bedrogozott utasok láttán?

Idős férfi lehajtott fejjel szuszog egy ablak melletti ülésen, elbólintott a nagy melegben. A villamosvezető megérinti a vállát, mire felriad, körülnéz, és kásás hangon magyarázkodni kezd a hosszú útról, aztán fogja a táskáját, és nehézkesen lekászálódik a járdára. A vezető eközben már a villamoskocsi elején jár, bizonyára rutinosan felmérte, hogy az utasnak nincs szüksége további segítségre. A törékeny testalkatú, negyvenes nő végigsétál a kiürült szerelvényen minden végállomáson, szemrevételezi, nem maradt-e értéktárgy, szemét vagy eltakarítani való mocsok a távozó tömeg után. Már nyitja a vezetőfülke ajtaját, papírlap fölé hajol, adminisztrál. Hét perce van az indulásig.

Mikor kattan be?

– A mai napon nyolc óra ötven perc a munkaidőm – mutatja a papíron, majd széttárja a karját –, a gyerekeim közben egyedül vannak otthon. Az ebédet kikészítjük nekik, de nem tudunk mit csinálni a férjemmel, mert szükség van mindkettőnk keresetére. Vidéken élünk, ott talán a gyerekek is nagyobb biztonságban vannak. Én már nem jönnék vissza a városba lakni, kerülöm is a keményebb kerületeket, de ha húzósabb járatokra osztanak be, olyankor azért elég sok csellengő fiatalt látok. Múlt héten huszonéves srácok szálltak fel a villamosra, feltűnősködtek, két megálló között aztán bekapcsolták a hordozható hangszórót, üvöltött a zene. Megálltam, kértem, hogy kapcsolják ki, már nyílt is a bicska: „Na, most beszélj!” Persze belém fagyott a szó. A kolléganőmet nemrégiben úgy megütötték, hogy eltörött az állkapcsa. Az ilyen eseteknek következményük is van: helyszínelés, tanúk kihallgatása, de mi lesz aztán? Váratlan helyzetekben idő sincs gondolkodni, hogyan reagálj. A drogosok kiszámíthatatlanok: amelyik bóbiskol az egyik pillanatban, nem tudhatod, nem fog-e bekattanni, ha hozzálépsz, hogy leszállítsd. Legutóbb az utasok közül kértem meg két rokonszenves férfit, hogy segítsenek letenni a randalírozókat. De az utasokra sem számíthatok minden helyzetben, nem is lehet elvárni tőlük a segítséget. Már előre félek az ilyen esetektől. Egyre keményebb világot élünk.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) válasza a helyzetre: az elmúlt években utasteret figyelő kamerarendszer került több mint ezer autóbuszra és trolibuszra, valamint száznál is több villamosszerelvényre. Miközben a BKK egyre több intézkedése növeli a biztonságérzetet a járműveken és az állomásokon, nem árt tudni, hogy a közbiztonságért nem a közlekedési szolgáltató felel. Mint ahogy nem vállalhat felelősséget az utazóközönség megnyilvánulásaiért sem, legyen bár szó tömegben nyomakodó dörgölőzőről (a frottőr kedvence a csúcsforgalom), szatírról, zsebtolvajról vagy akár csak a fűszeres ételek szerelmeséről, akinek jóízű falatozása láttán az egyik szomszéd nagyokat nyel, miközben a másik messzire húzódik a terjengő szagok elől. Mit lehet tenni, ha valaki bűncselekményt, szabálysértést észlel, esetleg agresszív magatartást tapasztal utazás közben? Először is érdemes körülnézni, található-e jegyellenőr vagy biztonsági őr a helyszínen, s ha nincs ilyen személy, még mindig ott a vezető, aki felszólíthatja a jármű elhagyására a közlekedési szabályokra fittyet hányó utast. Előfordulhat, hogy a járművezető nem tud érdemben intézkedni, az utasok azonban szintén segítséget kérhetnek a rendőrségtől vagy a mentőktől. Már ha van hozzá merszük, a legtöbben ugyanis inkább elfordítják a fejüket. A gátlástalanokat bátoríthatja mindennapi tapasztalatuk is: az utazóközönség kerüli a konfliktust, inkább átül vagy leszáll, és átmegy a következő kocsiba, ha elviselhetetlenné válik számára a feszültség, de nem szól be. Csak a fogai között morogja, hogy a vonaljegy áráért kockázat nélkül szeretne minél előbb célba érni.

A BKK szerint a felmerülő problémák kezelése elsősorban a bűnmegelőzéssel foglalkozó hatóságok feladata. Az ORFK nagy energiát fordít a biztonságot veszélyeztető tényezők feltárására, megszüntetésére, a közlekedési ismeretek bővítését pedig már gyerekkortól támogatja. Az iskola rendőre program célja kifejezetten a kisiskolások balesetmentes közlekedésének, szabálykövető magatartásának elősegítése. A kiskamasz a legveszélyeztetettebb és legsérülékenyebb résztvevője a tömegközlekedésnek, mert még nem érzi a rá leselkedő veszélyeket, és a figyelme sem mindig eléggé koncentrált. A fővárosi állatkertben rendezett szünidei sajtótájékoztatón Berzai Zsolt, az Országos Rendőr-főkapitányság Baleset-megelőzési Osztályának vezetője tanácsokat fogalmazott meg, míg az ORFK Bűnmegelőzési Osztályának munkatársa, Varga Balázs praktikus ötleteket adott a családok számára, hogy gyerekeik ne válhassanak bűncselekmény áldozatává. Az általános iskolásokat arra kérték, hogy ne bízzanak meg idegenekben (még ha kedvesek is), útbaigazítás céljából se menjenek el velük soha sehová, a kamaszok pedig jobban járnak, ha nem hivalkodnak az értékeikkel.


A cikk a Magyar Nemzetben jelent meg 2019. július 14-én. 


Feladatok:

1) Hogy mondod idegen szóval: engedetlen, ellenszegülő
2) Mivel fenyegetőztek azok a fiatalok, akik hordozható hangszóróval bömböltették a zenét?
3) Igaz vagy hamis?
    a) a férfi "aki kásás hangon magyarázkodott" vélhetőleg valamilyen rosszban sántikált
    b) Berzai Zsolt az ORFK-nál dolgozik
    c) a fiatalok maximum útbaigazítás céljából kísérjék el az idegeneket, ajánlotta Varga Balázs, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának munkatársa.

Újlatin nyelvek Európában - a rétoromán

Országok, ahol valamilyen újlatin nyelv a hivatalos: Portugália, Spanyolország (spanyol, katalán), Franciaország, Olaszország, Románia, Moldova Köztársaság (román), Belgium (francia), Svájc (francia, olasz, rétoromán)

Graübünden a legnagyobb svájci kanton, itt hivatalos nyelv a német és az olasz mellett a rétoromán

Feladat:

A rétoromán nyelv

Svájcban a francia és az olasz mellett egy harmadik újlatin nyelvet is beszélnek, amely a Graubünden (franciául Grisons) kantonban regionálisan hivatalos is: a rétorománt. A réto- előtag a Római Birodalom Raetia tartományára utal, a -román pedig itt ’római’-t jelent régies szóval, azaz Róma nyelvéből, a latinból származót. A nyelv beszélői saját nyelvüket rumantschnak [rumancs] hívják.

A Svájcban beszélt nyelvjárásokat németül Rätoromanischnak hívják, azokban az országokban, ahol főként a német kultúra a meghatározó (így Magyarországon is), a rétoromán elnevezés alakjai terjedtek el.

Franciául a nyelvet romanche-nak (ejtsd: [romans]) nevezik, több nyelvben ez az elnevezés terjedt el: angolul például Romanshnak nevezik. A rétoromán terminust ezekben a nyelvekben tágabb értelemben használják: a Svájcban beszélt nyelv mellett a hozzá közel álló olaszországi ladint és friulit is magában foglalja.

A romans megnevezést időnként a magyarban is használják, ezt találjuk a Wikipédiában is (feltehetően elsősorban azért, mert az angol wikipédia alapján készült). Ez az elnevezés előfordul más lexikonokban, enciklopédiákban is, de magyar nyelvű nyelvészeti szakmunkákban nem használják. A rétoromán elnevezést pedig hol ilyen, hol olyan jelentésben, gyakran következetlenül használják: a Fodor István szerkesztette A világ nyelvei című kiadvány például a tágabb értelemben használja, és a ladint és a friulit mint a rétoromán változatait említi – a mű rövidített, Fodor által írt változata, A világ nyelvei és nyelvcsaládjai viszont kifejezetten azt hangsúlyozza, hogy a rétoromán nem tévesztendő össze a Dél-Tirolban beszélt ladinnal...

1)      Melyik országban található Graubünden kanton?

2)      Közülük melyik újlatin nyelv: friuli, ladin, rétoromán, olasz?

3)      Melyik római tartomány nevéből származik a rétoromán elnevezés?

4)      Hogyan nevezik angolul a rétoromán nyelvet?

5)      Melyik országban beszélik a friuli nyelvet?

 forrás: https://m.nyest.hu/hirek/svajc-negyedik-hivatalos-nyelve-a-retoroman

Moldva

Moldva Ștefan cel Mare fejedelem (1457-1504) idején  jóval nagyobb volt, mint a ma Romániához tartozó Moldva és Moldova Köztársaság együttvéve. A terület egésze utoljára a második világháború idején volt román uralom alatt. Besszarábiában a 19. század második felében és a huszadik század első felében jelentős volt a zsidók száma. Kisinyov, a terület fővárosának a  lakossága például a 19. század végén közel fele részben zsidó volt.

Moldva keleti részét (Besszarábiát) először 1812-ben foglalták el az oroszok.

Feladat:

I. A szöveg alapján válaszolj a kérdésekre, a  5-ik és 6-ik feladatnál pedig döntsd el, hogy az állítás igaz, vagy hamis:

A török fennhatóság alatt álló román fejedelemségek sorsát meghatározza az orosz-török háborúk sora, illetve a Török Birodalom balkáni visszaszorulása. A kücsük-kajnardzsi béke (1774) már Oroszország túlsúlyát rögzíti, a fejedelemségeket a cár képviseli a Portánál. Ugyanakkor Moldva Ausztria javára elveszíti Bukovinát (1775), Oroszország javára Besszarábiát (1812).

A háborúkban - melyek során a fejedelemségek rendszeresen orosz megszállás alá kerülnek - egyre több román katona vesz részt orosz oldalon (az 1806-12-esben egész havasalföldi pandúralakulatok).

A krími háborúban  ismét hadműveleti területekké váló fejedelemségeket orosz (1853), illetve osztrák-török csapatok szállják meg (1854), az 1856-os párizsi béke pedig a nagyhatalmak kollektív védnöksége alá helyezve őket megszünteti orosz protektorátusukat. Ugyanakkor Moldva visszakapja Dél-Besszarábiát. Az erősödő egyesülési törekvéseknek az 1858-as párizsi konvenció felemás módon szabad utat enged, s 1859-1862 között a két román fejedelemség egyesül. A 115,8 ezer km2-nyi Románia teljes függetlenségét az 1877-1878-as orosz-török háborút lezáró berlini kongresszus szentesíti. Ugyanekkor Oroszország visszaszerzi Dél-Besszarábiát, Romániához kerül viszont Észak-Dobrudzsa, amivel jelentősen szélesedik tengeri kijárata.

1) Melyik ország lettTörökország legnagyobb európai ellensége a 18. század végtől?

2) Melyik százaban került Bukovina Ausztriához (Habsburg Birodalom)?

3) Melyik országhoz került Moldva keleti része (Besszarábia) a 19. század elején?

4) Melyik két román fejedelemség egyesülését teszi lehetővé az 1858-as párizsi megállapodás?

5) Miután Románia független lett Dél-Besszarábia már nem tartozott hozzá.

6) A krími háború a 18. század ötvenes éveiben zajlott.

Szászrégen

Szászrégen elhelyezkedése azon a területen belül, mely egykor Magyarországhoz, ma Romániához tartozik

Maros-Torda vármegye (az Osztrák-Magyar Monarchia korában)

Nevét a 13-ik században említik először REGUN alakban. Sokáig Torda vármegyéhez tartozott, majd az Osztrák-Magyar Monarchia idején Maros-Torda vármegyéhez. Évszázadokon keresztül német többségű település volt, a 20. században román többségűvé vált.

A belváros épületeinek nagy része az Osztrák-Magyar Monarchia korában épültek. Az ebből a korból származó képeslapok általában kétnyelvűek (német és magyar).


Szászrégen (akárcsak a többi erdélyi város) először az első világháború után került Romániához. Az új határokat az 1920-as trianoni békeszerződés szentesítette. Észak-Erdély 1940-ben négy évre ismét Magyarországhoz került. Majd a második világháború végén ismét Romániához.


Szászrégen legjelentősebb épülete az evangélikus templom. A középkorban épült, de azóta többször átépítették. Kezdetben katolikus templom volt, de a 16 században az erdélyi szászok többnyire evangélikusokká váltak.

 

A Városháza (németül: Rathaus) eklektikus stílusban épült. Homlokzatán szegmensíves és egyenes záródású  nyílások  vannak. A a középrizalitot egy volutás attika zárja le.

A "kis magyar világban" készült képeslap (1940-44)

Észak-Erdély Hitler támogatásával került vissza 1940-ben Magyarországhoz. Ez indokolja a horogkeresztes zászlók jelenlétét

Horthy Miklós Magyarország kormányzója volt a két világháború között és a második világháború idején

Református és katolikus templom - "a kis magyar világban" magyar zászló leng mindkettő tornyán

A feladat szövege:

A hajdani Szászrégen arculata hasonló volt a többi középkori erdélyi városéhoz. Utcái keskenyek, kanyargósak, csatornázatlanok, kövezetlenek, melegben porosak, esőben sárosak voltak. 

Eleinte a házakat fából és vályogból építették, szalmával és zsindellyel fedték be. Később - a többszöri tűzvész miatt - kő- és téglaházakat építettek, s ezeket bádoggal vagy cseréppel fedték be. A házak építésénél nem vették figyelembe az utcák esztétikai külsejét, így ezek girbegörbe alakzatot kaptak. A lépcsős építkezés következtében az egyes házak kiugrottak a sorból. Ezen összevisszaságon változtatott az 185í-es esztendő, amikor is a város főterét rendbe hozták, piaccá alakították át.91

Az 1848-as tűzvész után a város - főként a főtere - új arculatot nyert. Erről a városképről Hankó Vilmos, a Székelyföld bebarangolója és élményeinek megörökítője 1896-ban a következőket írja: „Szászrégen mintegy hatezer lakost számláló kis város a Maros jobb partján, egy lombos fáktól, gyümölcsösöktől zöldellő hegyoldal közepén. Díszes köz- és magánépületei, kimagasló fényes tornyai, párját ritkító szép nagy piactere, körülültetve hatalmas házakkal, palotákkal, nagyvárosi szabású vendéglői, szép kövezett utcái, pompás sétatere kellemesen lepik meg az átutazó idegent."92 (Hankó Szászrégenről alkotott benyomásai, leírása valójában csak a város főterére és sétaterére és nem a többi utcára jellemzőek.)

A XX. század második felében megváltozott a város arculata. Az 1950-es évek elején felszedték a főteret borító macskaköveket, parkot és aszfaltos utakat létesítettek. A parkot beültették díszfákkal, cserjékkel, virágokkal; sétányokkal, padokkal látták el, gyermekek részére játszóteret alakítottak ki, szökőkutat létesítettek. Főtere és utcái az évek során állandóan szépültek. Leaszfaltozták a város főbb útjait, valamint azokat, amelyek összekötik az ipari negyedel a város központjával. Gondot fordítottak a város közművesítésére, infrastruktúrája bővítésére. Új lakónegyedeket alakítottak ki többszintes tömbházak építésével, ezek azonban nincsenek összhangban a város régi arculatával.

Régen vegyes lakosságú város, románok, magyarok, szászok, romák és egyéb nemzetiségek lakják. A mai értelemben vett Régen közigazgatásilag 1926-ig két külön egységet alkotott, Szász- és Magyarrégent, emiatt külön szerepelnek e városrészek népességi adatai is. Népességükre vonatkozólag első adataink a Pragmatica Sanctio korából (1720-21) vannak. Ebben az időben Magyarrégenben a nyilvántartásban szereplő családok száma 38: 1 nemes, 26 zsellér és 11 egyéb; Szászrégenben a 191 családból 149 mezővárosi polgár, 30 zsellér és 12 más család volt.93 A hat évtizeddel későbbi népszámlálás már sokkal részletesebb és pontosabb adatokat közöl a települések népességére vonatkozólag. Az 1780-as években Magyarrégen jogi népessége 607 személy (313 férfi, 294 nő) volt. A férfiak foglalkozás szerinti megoszlása: pap - 2, nemes - 24, paraszt - 26, örököseik - 24, zsellér - 96, egyéb - 27; az 1-17 éves ifjak száma - 114. Szászrégen mezőváros akkori népessége: 2676 személy (1305 férfi, 1371 nő). A város lakosságát alkotó 667 család 554 házban lakott. A férfiak társadalmi megoszlása: pap - 4, nemes - 9, tisztviselő - 4, polgár - 352, paraszt - 33, a polgárok és a parasztok örökösei - 286, zsellér - 210, egyéb - 92; az 1-17 éves gyermekek száma: 315.94

A gazdaság fejlődésével Szászrégen lakossága háromnegyed évszázad alatt mintegy 1600 lélekkel gyarapodott. Lakóinak számarányát tekintve a XIX. század közepén a szászok voltak többségben. 1850-ben Szászrégen 4266 lakosából 2805-ön tartoztak a szászok közé.95 Az 1910-es népszámlálási adatok szerint Szászrégen lakossága a következőképpen oszlott meg: szász - 2994, magyar 2947, román - 1311, zsidó - 58.96 Idővel tovább növekedett a város lakóinak száma, ugyanakkor megváltozott etnikai összetétele. 1930-ban 9290 lakosából 1812-en románnak, 3570-en magyarnak, 2222-en szásznak, 1556-on zsidónak, míg 130-an egyéb nemzetiségűnek vallották magukat.97

A második világháború után mélyreható változások következtek be, tekintve a város lakóinak számát és nemzetiségi összetételét. Ez a változás a szocialista rendszer demográfiai politikájának, valamint a szászok és zsidók nagyarányú kitelepedésének tulajdonítható.

A város magyar lakóinak egy része Szász- és más része meg Magyarrégenben lakott/lakik. 1910-ben ők alkották Magyarrégen lakosságának többségét: 1610 lakosból 1340-en voltak magyarok.98 A két város egyesítése (1926) után egészen az 1960-as évekig a magyarok alkották Régen lakosságának többségét. Ezt az állítást igazolják az 1956-os népességi adatok. Ekkor a város 18091 lakosából 7032 román, 10011 magyar, 483 szász, míg 565 egyéb etnikumú volt.99

A magyarok számbeli gyarapodásához hozzájárult sok székely családnak a városban való letelepedése, főleg a második világháború után. 1978-tól kezdve azonban ellentétes folyamat kezdődött. Közülük sokan a Székelyföldre vagy Magyarországra települtek át.

Az 1992-es januári népszámlálás adatai szerint Régennek 39240 lakosa volt (Abafája és Radnótfája lakóit is beleszámítva), mely a következőképpen oszlott meg: 24601 román, 12471 magyar, 346 szász, 1822 egyéb. Vallási megoszlás szerint: 23 301 ortodox, 1274 görög katolikus, 8662 református, 4889 római katolikus, 80 unitárius, 279 evangélikus, 248 adventista, 59 baptista, 349 egyéb vallású, 73 ateista, 26 nem nyilatkozott.

Régebb jelentős volt az itt lakó zsidók száma. A hitleri haláltáborokba hurcoltatásukat és kivégzéseket kevesen élték túl. Akik megmenekültek, utóbb, mihelyt lehetőségük nyílt, kivándoroltak Izraelbe. Ennek tulajdonítható, hogy jelenleg a város lakói közül már csak négyen vagy ötön tartoznak ehhez a közösséghez. Egyéb nemzetiségek mellett népes roma közösség él, főként Abafáján. 1992-ben az 1822 más etnikumú lakosnak feltüntetettek túlnyomó többsége roma. Valószínűleg közülük sokan magukat nem romának, hanem egyéb nemzetiségűnek vallották. Említésre méltó még az itteni, kis számban élő örmény közösség is, pl. a Bodurjánok és Dajbukátok, valamint a vegyes házasságokból születettek, akiknek a száma ma már csekély.

A magyarok és a magyar nyelv (ötödikeseknek)

A nyelvészet álláspontja szerint a magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládba tartozik. Legközelebbi nyelvrokonaink az Oroszországban élő manysik (vogulok) és hantik (osztjákok), míg a távoli nyelvrokonaink a finnek, és az észtek. A magyarság őshazája az Urál hegység környékén volt. Ez az a hegység, amely Ázsia és Európa határán van. 

A magyarok hét törzse 895-ben érkezett a Kárpát-medencébe Árpád fejedelem vezetésével. A hét törzs neve: Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi.

Finnország

Magyarország és a környező országok. A legtöbb magyar Magyarországon kívül Romániában és Szlovákiában él.