A Feszty-körkép

a festő alkotás közben

120 m hosszú, 15 m magas, több mint kétezer figurát tartalmazó alkotás a honfoglalásról. Feszty Árpád festőtársaival három évig, 1892-1894 között dolgozott rajta.





Részletek:

FELADAT:

Feszty Masa: A KÖRKÉP ÉS ÁRNYÉKAI

Apám régen vágyódott Párist megismerni. […] Egyedül-e másokkal-e - nem tudom, - de vonatra ült és elutazott. Épp akkor volt Páris egyik erre alkalmas csarnokában kiállítva Detaille és Neuville egyik napóleoni csatáról festett óriás képe. Mikor a párizsi körképet meglátta, […] azonnal "rájött", hogy ilyen képet szeretne ő is festeni! Persze a saját kedvére valóan fenséges, hatalmas tájképet, óriási eget gomolygó felhőkkel; tengert sziklákkal... S ekkor hirtelen a Vízözön témája bukkant fel képzelete előtt.

    Annyira, hogy nem is tudott tovább maradni, másnap otthagyta Párizst és rohant haza, hogy Anyámnak, apósának és barátainak elbeszélje tervét. Ez is jellemezte őt, ezt is meg kell írni róla. Ezt a hatalmas közlékenységet, amely annyira más volt, mint azoké, akik úgy alkotnak, hogy begubóznak önmagukba és szinte titokban festenek, míg létre nem jő a tervezett alkotás vagy meg nem oldják, amit akartak. Számára azonban ingerlő és buzdító volt, ha érezte, hogy mások tudnak arról, amit csinál s várják és lelkesednek érte. Ezt a lelkesedést várta Anyámtól, aki szegény, átlátott rajta, mint az üvegen. Apám egyelőre őt szemelte ki lelkesítőül, és csakúgy áradozott: micsoda kép lesz!

Anyám még ennek előzetes ismeretében is latolgatva hallgatta a tervet. Tetszett ugyan neki, mert fenséges volt az elgondolás, de nem tudott lelkesedni, mert félt a nagy méretektől. S neki már más volt az ízlése, festői ösztöne, hiszen ő már jó tíz évvel később járt Münchenben, mint Apám. A művészi ösztönei és képzettsége mélyén áramló erők őt mindenképpen már a korszerűbb, a "festői" festészet felé vonták.

- Kérem - mondta - Árpád, gondoljon Paál Lászlóra, Mészölyre, a többiekre, mennyire intim az ő művészetük! Akkora arányokban, amekkorára maga gondol, nem lehet igazán művészit alkotni...

Apám dühbe jött, el volt keseredve. - Letöri szárnyaimat! - felelte haragosan.

Hát így kezdődött a Körkép, ilyen családi viharral! Apósához menekült ötletével. Ott már nagyobb sikere volt. Jókai fantáziáját egyenesen izgatta a méretek nagysága. Csak a téma nem elégítette ki:

- Szép, szép ez, Árpád, de gondold meg, hogy pár év múlva Millenniumot ünneplünk. Nem a magyar történelemből kellene a témát venned? Például mit szólnál hozzá, ha azt tanácsolnám, hogy a magyarok ezeréves bejövetelének megünneplésére fesd meg a "Magyarok Bejövetelét?"

Apám egy percig gondolkozott, azután összeölelte-csókolta Jókait és boldogan kiáltotta: - Nagyszerű, Pápikám! Megfestjük a Magyarok bejövetelét! Akármit beszél Rózsi, ketten vagyunk egy ellen. Mi győzünk! Viharos eget is festhetek, világító égaljával, hegyeket, völgyeket és nagyszerű magyar vitézeket. Köszönöm a gondolatot... miénk a világ, bátran előre!

Nagyapám ekkor már erősen foglalkozott "Levente" című drámájának gondolatával. Annak hasonló témája adták neki az ötletet a Körképpel kapcsolatban. Mindig úgy hallottam, hogy Munkácsyt is ő ösztökélte a Honfoglalás festésére. […]

1891 július havában már be is mutatta a Körkép első vázlatát, amit a munkácsi-völgyben futólagos helyszínrajz alapján festett. Ez az első vázlat általános örömet és bizalmat keltett munkája iránt. A művészi részre megvolt tehát a biztosíték. Akármennyire is nyilvánvaló lett később, hogy a kép mekkora buktatója lett Apám életének, látnunk kell azt is, hogy több dolog összejátszásának köszönhető, hogy éppen ezt a képet festette meg. […]

Apám nem ismert fáradtságot, időt és főképpen anyagi áldozatot, hogy a világon fellelhető összes adatokat fel ne kutassa. Át kellett tanulmányoznia a történelmi könyvek halmazát. Hónapokig ült budapesti és bécsi könyvtárakban […]

Hagyomány és történetírás akkor egyetértettek abban, hogy őseink a Vereckei-szoroson jöttek be az országba. A legelső volt tehát a történettudomány által leghitelesebbnek vélt táj szigorú és pontos felvétele. E célból tehát 1892 augusztusában Munkácsra utazott, ahol a volóci völgyben Kenderecske falu egy dombján vert sátrat a környékbeli ruszin falvak lakóinak nem csekély bámulatára. […]

Apám 1892 március havában fogott az égbolt megfestéséhez, amit emberfelettien megerőltető munkával két hónap alatt el is végzett. Csak ekkor látta kétségbeejtően irtózatos súlyával magára nehezedni az alakokkal még be nem népesített hatalmas vászonfelületet.

Természetes, hogy ilyen óriási munkának elvégzéséhez aránylag ily rövid idő alatt több kéz és több munkaerő kellett. […] A vászon mellett egy vasúti síneken gördíthető, tizenöt méter magas, több emeletre osztott állványról kellett festenie. Hogy mennyire tisztában volt feladatának kollektív mivoltával és milyen buzgón akart feladatának megfelelni, ezt az is mutatja, hogy most mégtöbb munkatársat választott maga mellé: Mednyánszky László, Spányi Béla, Ujvári Ignác, Vágó Pál, Pállya Celesztin, Olgyay Ferenc, Ziegler Károly, Barsy Adolf és Mihalik Dániel voltak ezek, akik aztán majdnem mindnyájan részt vettek a Körkép megfestésében.

1) Ki festette a „Magyarok bejövetelét?” (Feszty .....)

2) Ki volt Feszty apósa?

3) A következők közül ki festett honfoglalás témájú képet, vagy segédkezett annak megfestésénél: Mednyánszky László, Paál László, Munkácsy Mihály

4) Mi célból utazott Feszty Munkácsra a kép megfestése előtt?

5) A Feszty-körkép mely része volt a leghamarább kész?

6) Minek az évfordulója volt a 19. század végén a magyar Millennium?

A feladatban megtalálható szöveg eredetijét és más, a festménnyel kapcsolatos írásokat találsz itt: Magyar Elektronikus Könyvtár

Szeged terei: A Széchenyi tér és a Dugonics tér

A Széchenyi tér

Széchenyi 1860-ban halt meg. Nem sokkal halála után nevezték róla el a teret. A fenti kép kb. száz évvel ezután készült.

Széchenyi Istvánról, a "legnagyobb magyarról" több magyar város főterét nevezték el. Például Esztergomét, Győrét,  Pécsét. Marosvásárhely főterét is így nevezték több mint egy fél évszázadon keresztül az első világháború előtt.

A szegedi főtéren számos fa, szobor és a 19 század második felében épült eklektikus épület található. Eklektikus stílúsú épületek a Városháza, a Tisza Hotel, Törvényszéki palota.

 balra a Várorsháza 1939

Tisza Hotel a huszadik század elején

Törvényszéki palota a 19. század végén. Szegeden a huszadisz század elején váltotta fel a lóvasutat a villamos.

A Vasalóház főhomlokzata a Széchenyi térre néz,
a Takaréktár és a Horváth Mhály utca találkozásánal épült,
tetrvezője Baumhorn Lipót

 Széchenyi térből több utca indul ki, például a város sétálóutcája a Kárász utca, amely a Széchenyi teret összeköti a Klauzál térrel (régen ez is a Széchényi tér része volt) és a Dugonics térrel.

A Dugonics tér

A teret Dugonics András piarista (kegyesrendi) pap-tanárról, az első magyar nyelvű regény (Etelka, 1788) írójáról nevezték el. Nyelvújító is volt, a magyar matematikai nyelv számos kifejezésének megalkotója. A téren látható, közadakozásból felállított szobra az első köztéri szobor volt Szegeden.

A Dugonics tér épületei: Az Egyetem épülete, az Ungár-Mayer ház

Miután Kolozsvár az első világháború után Romániához került, az itteni Ferenc József Tudományegyetem Szegedre,
ebbe az eklektikus épületbe költözött (Jobbra Dugonics András szobra)

Bal oldalon: a Magyar Ede által tervezett szecessziós Ungár-Mayer-palota, a Kárász utca sarkán épült
Jobbra: az Egyetem épülete (részlet)

Feladat:

Ki volt Dugonics András?

D U G O N I C S    A N D R Á S  (1740-1818)  Egy valamikor régen Szegedre vetődött dalmát kereskedőcsalád sarja volt az a tekintélyes városi tanácsos úr, sőt egy időben városkapitány, aki a Habsburg-császárok birodalmában már öntudattal vallotta magát magyar polgárnak. Szeged ritka képlet volt a nemesi-jobbágyi Magyarországon, ahol a városi polgárság túlnyomó része idegen ajkú volt. Jelentékeny, ízig-vérig magyar polgárváros csak a kálvinista cívisek Debrecenje volt. Másutt csak elvétve akadt magyar kereskedőiparos réteg. Ezek közt foglalt el főhelyet Szeged, amelynek katolikus polgári körében a betelepedettek is hamarosan magyarrá váltak, mint Dugonicsék is. Ennek az öntudatos tanácsbélinek a fia volt Dugonics András.

A jómódú család természetesen vallásos volt, de azt már nem helyeselték, hogy a korán érő, már a kisiskolában is felettébb értelmesnek bizonyuló fiú papnak menjen. A jó tanuló azonban mindenáron tudós akart lenni, ugyanúgy izgatta a történelem, mint a matematika, korán felébredt tanító hajlandósága is. Ehhez pedig abban az időben csakis az egyházon belül volt lehetőség minálunk. Dugonics András tehát nagy családi viták után meggyőzte anyját is, akinek még az apánál is kevesebb kedve volt ahhoz, hogy fia ne valami nagy jövedelmű kalmári vagy ipari pályát válasszon, belépett a piarista rendbe. A kegyesrendiek pedig nemcsak eleve hivatásos tanárok voltak, hanem a szellemük is sokkal haladóbb, mint bármely más szerzetesi közösségé.

Dugonics tehát felszentelt papként tanár lett. Tanított Vácott, Medgyesen, Nyitrán. És már harmincnégy éves korában a matematika egyetemi tanára Nagyszombatban. Ez az egyetem költözött három évvel később (1777) Budára, majd Pestre. Így lett belőle is évtizedekre budai lakos. Kitűnő tanár volt, diákjai lelkesedtek érte. Felismerték benne a többinél korszerűbb tudóst. Hiszen ő még Sajnovics oly nagy botrányt kavart tudományos eredményét is a magáévá tette, hogy ti. a magyar nyelv a finn meg a lapp nyelv rokona. A nemesi gőg felháborodott a "halszagú atyafiság" hallatára. Dugonics - bár szakmája szerint matematikus volt - tudós körökben szakszerűen ki tudott állni Sajnovics mellett. És felismerte az Európában bontakozó folklórtudomány jelentőségét. Egész életében gyűjtötte és rendszerezte a közmondásokat. Igazi főművének a Magyar példabeszédek és jeles közmondások című óriási gyűjteményt mondhatjuk. De tudományos életünkben nem kisebb jelentőségű magyar nyelvű matematikai tankönyve, amelyben a számtan, algebra, mértan és részben a természettudományok műszavait fordította le, s ezzel a nyelvújításnak is előfutárává lett. Magyar műszavainak jó része élő is maradt. Sok egyéb közt neki köszönhetjük a kör és a derékszög szavakat. (Azért kör és nem ker, mert a "körék" szóból rövidítette le, mivel világéletében szögedi tájszólásban beszélt.)

Jelentősége mégis elsősorban szépirodalmi, holott igazából nem is volt jó író. Kezdetben verses műveket írt Gyöngyösi modorában, de ismeretterjesztő célzattal: görög regéket és római történeteket szedett versbe. Írt közben egy latin nyelvű regényt is az aranygyapjú antik mondájáról, ebből később magyar regényt is készített Gyapjas vitézek címen. Leghíresebb művét a II. József németesítő szándéka elleni felháborodás szülte. Írt egy áltörténelmi regényt a honfoglalás korából. A címe: Etelka. Túl szövevényes és mégis igen primitív történet, de: az első magyar valódi regény! És olyan kulcsregény volt, hogy minden olvasó megértette a Bécs elleni célzásokat, a rokonszenves és az ellenszenves alakok élő mintáit. És aki mégsem értette volna, annak a későbbi kiadásokban jegyzetben megmagyarázta. Mert, ami példátlan volt addig irodalmi életünkben, az első kiadás ezer példánya oly hamar elfogyott, hogy rövidesen második, majd harmadik kiadásra is sor került. És ettől kezdve lett divatos név nálunk az Etelka, amelyet ő talált ki, mint az ősi hun Etele név női változatát, és ettől kezdve kereszteltek nálunk olyan krónikáinkból felújított nevekre, mint Árpád és Zoltán.

1) Kösd össze jelentésük szerint!

    piarista        kereskedő

    kalmár         kegyesrendi

    antik            ókori, régi

2) Írd le az igaz állításokat: Dugonics elfogadta, hogy a finn rokona a magyar nyelvnek. Írt magyar és latin nyelvű regényt. Legfontosabb művét németül írta. Etelka című regénye a honfoglalás idején játszódik. Dugonics alkotta meg a kör és a derékszög szavakat.

3) Hogyan hangzott szegedi tájszólásban a kerék szó?

Hogyan került a szegedi Dugonics térre egyetem?


1921 októberében indult meg a szegedi székhelyű Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen az oktatás. Ez a felsőoktatási intézmény eredetileg Kolozsvárott működött, de mivel a Szamos-parti várost 1918 decemberében román királyi csapatok szállták meg, s az universitast 1919-ben román egyetemmé alakították, a hallgatók nagy része és a professzorok többsége az anyaországba, Budapestre menekült. A fővárosban 1920 februárjától három szemeszteren keresztül folyt az oktatás – mindvégig helyhiánnyal küzdve.

Ezt az áldatlan helyzetet oldotta meg az 1921. évi XXV. törvény, amely rendelkezett a két – a magyar államtól elszakított – egyetem új, ideiglenesnek szánt székhelyeiről. A pozsonyi Erzsébet királyné Tudományegyetem Pécsre, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem pedig Szegedre került.

A szegedi egyetemen tanult József Attila is, amíg Horger Antal el nem tanácsolta a TISZTA SZÍVVEL című verse miatt. Erről szól a költő következő költeménye.

József Attila: SZÜLETÉSNAPOMRA

Harminckét éves lettem én -
meglepetés e költemény
csecse
becse:

ajándék, mellyel meglepem
e kávéházi szegleten
magam
magam.

Harminckét évem elszelelt
s még havi kétszáz sose telt.
Az ám,
Hazám!

Lehettem volna oktató,
nem ily töltőtoll koptató
szegény
legény.

De nem lettem, mert Szegeden
eltanácsolt az egyetem
fura
ura.

Intelme gyorsan, nyersen ért
a „Nincsen apám” versemért,
a hont
kivont

szablyával óvta ellenem.
Ideidézi szellemem
hevét
s nevét:

„Ön, amig szóból értek én,
nem lesz tanár e féltekén” -
gagyog
s ragyog.

Ha örül Horger Antal úr,
hogy költőnk nem nyelvtant tanul,
sekély
e kéj -

Én egész népemet fogom
nem középiskolás fokon
taní-
tani!
1937. április 11.

Az oszmánok és az iszlám

Feladat

Az Oszmán Birodalom hódításainak története  szorosan összefügg az iszlámmal. E kapcsolódás azonban korántsem olyan egyszerű, mint elsőre gondolnánk. Az oszmánok ugyanis nem túlságosan jó muszlimként kezdték pályafutásukat. Hogy ezt megértsük, egy pillanatra vissza kell tekintenünk az iszlám történetére. Mohamed hangsúlyozottan az arabok prófétája volt, akik azután féltékenyen vigyáztak is a hozzájuk, az ő nyelvükön érkezett kinyilatkoztatásra: az iszlám első évtizedeiben aki nem született arabnak, nem is lehetett az új vallás követője. A Omajjád-dinasztia uralmának vége felé vált egyre hangosabbá az a követelés, hogy a hatalmasra hízott birodalom nem arab alattvalói is felvehessék az iszlámot. Hosszabb hezitálás után ennek engedélyezésére sor is került: ezzel az aktussal vált az iszlám valójában világvallássá. Az iszlám szent nyelve persze az arab maradt, más nyelven nem is létezhet: a muszlimok általános felfogása szerint a Koránt Allah úgy teremtette meg, ahogy ma is ismerjük. Ezért például egy fordítás komoly eltávolodást jelent az isteni műtől. Másrészt maga az iszlám mint vallás alapvetően határozza meg az életmódot: nem csupán a muszlimok vallási életére, hanem mindennapjaira is kiterjed.

A törökök számára az iszlám számos szabálya érthetetlennek és követhetetlennek tűnt: nem csoda, hiszen ezek az arábiai arab társadalomra voltak kitalálva. Nehezen barátkoztak például a dzsámiba járással, a napi ötszöri imával, a hosszú böjttel, a női és férfivilág/élettér szétválasztásával vagy az alkoholtilalommal. De problémát okozott az arabok kutyák iránti ellenszenve is (egy kutya jelenléte például semmissé tehet egy imát): egy sokat vadászó sztyeppei pásztornép számára a kutya elengedhetetlen társ.

1) Hogyan mondod idegen szóval:

a) tétovázik, habozik

b) Isten szavát közvetítő ember

c) uralkodóházból

d) cselekedet, eljárás, művelet

2) Melyik az iszlám szent nyelve?

3) Hányszor imádkoznak egy nap a muszlim hívők?

4) Hogyan nevezik a muszlimok templomát?

Kolodko Mihály

Kolodko Mihály szobrász. 1978-ban született a kárpátaljai Ungváron. Ma Budapesten él.

Ungvári szobrai: 

  Budapesti szobrai:

 Kolodko Mihály szobrai Budapesten

Mekk Elek újra a helyén (cikk és video, M2 Petőfi TV)

Szobrot állítottak Fedák Sári színésznőnek szülővárosában, Beregszászon (Origo)
Budapest, a bronz gerillaszobrok második fővárosa (Egy nap a városban)

Tudtad? Nem? Na látod!

Magyarország és Kárpátalja

Kárpátalja a XX. század során 5 államhoz tartozott.

1) Osztrák-Magyar Monarchia
2) Csehszlovákia
3) Magyarország
4) Szovjetunió
5) Ukrajna

Magyarország a második világháború kitörése idején (1939)

Választási körzetek a két világháború közötti Csehszlovákiában, pirossal Kárpátalja.

Szemelyiségzavarok

A személyiségzavarok (personopathia, personality disorder) gyakran látott kórképek a gyakorlatban. A probléma gyakori, a felnőtt hazai lakosság kb. 10 százalékának, a családorvosukhoz fordulók 20 százalékának, a pszichiátriai osztályos betegeknél pedig kb. 30-40 százaléknak van valamilyen fokú és jellegű, diagnosztizálható személyiségzavara.



A személyiségzavarban szenvedők jellemzői A személyiségzavarok egy részére az jellemző, hogy a környezet számára okoznak elsősorban gondot, ezek az egyének többnyire nem érzékelik, hogy másoknak fájdalmat, kárt okoznak, empátiás készségeik igen alacsonyak, gyakran kerülnek szembe a törvénnyel, gyakoriak a konfliktusaik, munkahelyi és párkapcsolati problémák. Önmaguk többnyire messze alulértékelik a problémáikat, rendre környezetüket okolják a történtek miatt. Más személyiségzavar típusoknál azonban az egyén maga is észleli, hogy probléma van vele, attól szenved is, de érdemben változtatni nem tud rajta. Jelentős arányban diagnosztizálható személyiségzavar bűncselekmények elkövetői között, de a társadalom perifériájára szorult, izolálódott személyek között is gyakori, okként és következményként egyaránt. Az ilyen emberek családi- és magánélete, kapcsolataik gyakran viharosak, nehezen találnak munkát, vagy munkahelyeiket sűrűn váltogatják, nem találják a helyüket. A személyiségzavaros személyek gyakran szinte generálják maguk körül a konfliktusokat, körükben gyakoribbak a válások, és részben következményként közülük kerül ki sok hajléktalan, munkanélküli. Alkohol- és drogprobléma okként vagy következményként egyaránt gyakran megfigyelhetők. Öngyilkossági gondolatok, próbálkozások is sok esetben előfordulnak, bizonyos típusok (borderline, érzelmileg labilis személyiségzavar) esetében hangsúlyozottabban, suicid kísérleteik sok esetben jelzés, figyelemfelhívó jellegűek, egyfajta rossz problémakezelő eszközként. Más esetekben viszont az érintett személy viszonylag jól (vagy csak a külvilág felé!) elboldogul saját korlátaival, a társadalmi normák valamilyen szintű feszegetése, egyéni látásmódjuk, sajátos élményfeldolgozásuk kapcsán sok köztük a sikeres művész, elismert alkotó, gyakran lehetnek kreatív, bár sokszor nem kitartó, öntörvényű, „nehéz” emberek.

(Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/psziches/10763/szemelyisegzavarok-tipusai)


A BORDERLINE személyiségzavar

A borderline személyiségzavar gyakorisága a népesség körében folyamatos növekedést mutat. A borderline személyiségzavarban szenvedő ember érzelmi, indulati megnyilvánulásai, környezetéhez való viszonya, reagálásai szélsőségesek, kiszámíthatatlanok. Időnként kedves és megnyerő, időnként pedig elviselhetetlenül indulatos, követelőző és agresszív. Érzelmeit nem tudja kordában tartani. Hol halálosan szereti, hol gyűlöli ugyanazt az embert.

A magány szinte mindig erős szorongást okoz nála. Állandóan igényli, hogy törődjenek vele, de itt is szélsőségeket mutat – egyik pillanatban tanácsot kér, máskor meg csak arra kell a másik, hogy saját önállóságát bizonyítsa.

Kedélye gyakran nyomott, szorongásos rohamok, öngyilkossági késztetések jelentkezhetnek nála. Üresnek, unottnak éli meg magát, nincsenek szilárd, stabil céljai, tervei, elképzelései. A folyamatos üresség elkerülésére állandóan igyekszik valamilyen akciódús tevékenységben részt venni. Jellemző rá a mértéktelenség: fokozott alkoholivás, kábítószerezés, sorozatos szexuális kalandok. A gyógyszerre könnyen rászokik, és nagyon nehezen mond le a főként szorongáscsökkentő, fájdalomcsillapító és altatószerek használatáról, melyekkel folyamatos szorongását próbálja oldani.

(Forrás: http://semmelweis.hu/klinikai-pszichologia/betegellatas-es-szakmai-profilok/psziches-zavarok-rovid-leirasa-2/szemelyisegzavarok/borderline-szemelyisegzavar/)

ANTISZOCILÁLIS személyiségzavar

Gyakran nevezik pszichopatának vagy szociopatának az antiszociális személyiségzavarral élő embereket. Legjellemzőbb vonásuk, hogy rendszeresen semmibe veszik és megsértik mások jogait (DSM-IV, 2001). Többnyire ez húzódik meg a különféle bűncselekmények mögött. A viselkedés jelei gyakran már serdülőkorban vagy annál korábban jelentkeznek. Ilyenek lehetnek az iskolakerülés, állatkínzás, verekedés, társakkal szembeni kegyetlenkedés, rongálás, lopás, hazudozás. Az ilyen emberek rendszerint nem számolnak viselkedésük következményeivel, impulzívak, ingerlékenyek, gyakran agresszívek. Tartós kapcsolatra általában képtelenek. Gyakran manipulálnak másokat személyes előny megszerzése céljából. A másoknak okozott fájdalom vagy kár tökéletesen hidegen hagyja őket, lelkiismeret furdalást nem éreznek. Gyakran kerülnek összeütközésbe a törvénnyel, részint erőszakos magatartásuk, részint pedig a drog- vagy alkohol okozta problémák miatt. Egyes felmérések szerint a népesség 3,5 százaléka (többségükben férfiak) sorolható ebbe a kategóriába. Megfigyelések szerint a magatartászavarral vagy figyelemhiányos hiperaktivitással kezelt gyerekek körében jóval magasabb az antiszociális személyiség kialakulásának kockázata. A zavar létrejöttének többféle magyarázata van. Egyes irányzatok a csecsemőkori elhanyagolást és/vagy abúzust jelölik meg magyarázatul, mások a modellkövetést (családi minta), megint mások biológiai gyökereket látnak: az általános aktivitásszint veleszületetten alacsonyabb voltát, és az ebből fakadó fokozott ingerkeresést. A személyiségzavar kezelése a lelkiismeret és a változásra való motiváció hiánya miatt szinte kilátástalan.

Kényszeres személyiségzavar

Kora felnőttkortól kezdve számos különféle helyzetben, nagyfokú rendszeretetben, perfekcionizmusban és a rugalmasság, nyíltság, hatékonyság kárára vezető mentális és interperszonális kontrollban megnyilvánuló általános sajátosság, azaz 4 vagy több az alábbiakból:

(1) a tevékenységek lényegét elvesztően kötődik a részletekhez, szabályokhoz, listákhoz, rendhez, szervezethez vagy forgatókönyvhöz
(2) a feladat befejezését akadályozó mértékben perfekcionista (pl. nem képes befejezni egy munkát, mert a saját szigorú standardjait nem képes elérni)
(3) szélsőségesen odaadó a munka és a produktivitás iránt, kirekesztve a szabadidős elfoglaltságokat és baráti kapcsolatokat (és azt pénzügyi szükség nem indokolja)
(4) aggályoskodó, mértéktelenül lelkiismeretes és rugalmatlan elvi, erkölcsi, más értékrendi ügyekben (és azt kulturális/vallási hovatartozása nem magyarázza)
(5) képtelen kidobni a tönkrement, értéktelen tárgyakat, még akkor se, ha érzelmi/szentimentális vonatkozásuk sincs
(6) kelletlenül bíz meg feladattal másokat vagy dolgozik együtt másokkal, hacsak azok nem vetik alá magukat pontosan az ő elképzeléseinek
(7) maga és mások felé is fukar, a pénzt a jövőbeli ínséges idők tartalékának tekinti
(8) merev és makacs

Invazív növények

Az alábbiakban négy invazív növényről látsz képeket.

akác

gyalogakác

 tündérhínár 

ecetfa

 akácfa

tündérhínár

ecetfa

gyalogakác

Földünkön a biológiai sokszínűséget (biodiverzitást) veszélyeztető tényezők között az élőhelyek pusztulását és feldarabolódását közvetlenül a nem őshonos, inváziós fajok terjedése követi. Az özönnövények sokszor okoznak természetvédelmi és esetenként gazdasági (főként mezőgazdasági) kárt, de nem minden esetben (jó példa erre az akác). 




A japánkeserűfű

Rendkívül szívós, mit mi sem jelez jobban, mint, hogy a romtalajokon megél. Ha egyszer megtelepedett, szinte lehetetlen kiirtani - vastag gyöktörzséről újra sarjad még a rendszeres kaszálás ellenére is. A kézi kihúzás nehézkes, a kiásás több eredménnyel járhat. A szár alkalmi levágása a rizómák növekedését okozza, viszont az ismétlődő kihajtás utáni állandó levágás segítheti a gyérítést. (Az elpusztult növényi részeket gondos odafigyeléssel kell megsemmisíteni, mivel a földön hagyott rizómadarabok képesek újra kihajtani.)

Feladat

Japánkeserűfű. Tenyészik nálunk néhány nem kívánatos, sőt kifejezetten veszélyesnek minősített (1), ami akár halálos ellensége is lehet a nálunk honos növényfajoknak. Közéjük tartozik az életrevalóságban (2) ártéri japán keserűfű (Fallopia japonica) is, amely olyan kémiai anyagokat választ ki a gyökerein, amelyek (3) mértékben blokkolják más növények csírázását. Ehhez társul rendkívüli szívóssága: még a (4) talajon is megél. Ez a lágyszárú évelő magról és sarjairól egyaránt terjed, de vegetatív szaporodása páratlanul agresszív: egy-egy tő egy év alatt 20-25 méter hosszúra is képes megnöveszteni a (5). Elképzelhetjük, milyen következményekkel járna, ha ajtót nyitnánk neki. Ahol megtelepedett, onnan csak (6) és fáradságos munkával lehet kiirtani. Hiába kaszáljuk, könnyedén újra (7), kézzel kihúzni szinte lehetetlen, a legtöbb eredménnyel az ásás járhat, amivel feltárjuk az egész gyökérzetet és úgy (8) meg tőle.

Helyettesítsd be ezeket a szavakat: teljes, verhetetlen, özönnövény, kitartó, leglepusztultabb, gyökerét, szabadulunk, sarjad

Na, most beszélj!

Közlekedés – A BKK nem vállalhat felelősséget a renitens utasokért.

Ami tizenegy hét kikapcsolódás a gyereknek, az legtöbb esetben nem annyi a szülőnek. A szünidőben sok gyerek önállóan utazik, és a csellengő fiatalok száma is megnő a tömegközlekedési eszközökön. Milyen stratégiát érdemes kialakítani a biztonságos célba éréshez, mit érdemes tenni – és mit nem – például bedrogozott utasok láttán?

Idős férfi lehajtott fejjel szuszog egy ablak melletti ülésen, elbólintott a nagy melegben. A villamosvezető megérinti a vállát, mire felriad, körülnéz, és kásás hangon magyarázkodni kezd a hosszú útról, aztán fogja a táskáját, és nehézkesen lekászálódik a járdára. A vezető eközben már a villamoskocsi elején jár, bizonyára rutinosan felmérte, hogy az utasnak nincs szüksége további segítségre. A törékeny testalkatú, negyvenes nő végigsétál a kiürült szerelvényen minden végállomáson, szemrevételezi, nem maradt-e értéktárgy, szemét vagy eltakarítani való mocsok a távozó tömeg után. Már nyitja a vezetőfülke ajtaját, papírlap fölé hajol, adminisztrál. Hét perce van az indulásig.

Mikor kattan be?

– A mai napon nyolc óra ötven perc a munkaidőm – mutatja a papíron, majd széttárja a karját –, a gyerekeim közben egyedül vannak otthon. Az ebédet kikészítjük nekik, de nem tudunk mit csinálni a férjemmel, mert szükség van mindkettőnk keresetére. Vidéken élünk, ott talán a gyerekek is nagyobb biztonságban vannak. Én már nem jönnék vissza a városba lakni, kerülöm is a keményebb kerületeket, de ha húzósabb járatokra osztanak be, olyankor azért elég sok csellengő fiatalt látok. Múlt héten huszonéves srácok szálltak fel a villamosra, feltűnősködtek, két megálló között aztán bekapcsolták a hordozható hangszórót, üvöltött a zene. Megálltam, kértem, hogy kapcsolják ki, már nyílt is a bicska: „Na, most beszélj!” Persze belém fagyott a szó. A kolléganőmet nemrégiben úgy megütötték, hogy eltörött az állkapcsa. Az ilyen eseteknek következményük is van: helyszínelés, tanúk kihallgatása, de mi lesz aztán? Váratlan helyzetekben idő sincs gondolkodni, hogyan reagálj. A drogosok kiszámíthatatlanok: amelyik bóbiskol az egyik pillanatban, nem tudhatod, nem fog-e bekattanni, ha hozzálépsz, hogy leszállítsd. Legutóbb az utasok közül kértem meg két rokonszenves férfit, hogy segítsenek letenni a randalírozókat. De az utasokra sem számíthatok minden helyzetben, nem is lehet elvárni tőlük a segítséget. Már előre félek az ilyen esetektől. Egyre keményebb világot élünk.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) válasza a helyzetre: az elmúlt években utasteret figyelő kamerarendszer került több mint ezer autóbuszra és trolibuszra, valamint száznál is több villamosszerelvényre. Miközben a BKK egyre több intézkedése növeli a biztonságérzetet a járműveken és az állomásokon, nem árt tudni, hogy a közbiztonságért nem a közlekedési szolgáltató felel. Mint ahogy nem vállalhat felelősséget az utazóközönség megnyilvánulásaiért sem, legyen bár szó tömegben nyomakodó dörgölőzőről (a frottőr kedvence a csúcsforgalom), szatírról, zsebtolvajról vagy akár csak a fűszeres ételek szerelmeséről, akinek jóízű falatozása láttán az egyik szomszéd nagyokat nyel, miközben a másik messzire húzódik a terjengő szagok elől. Mit lehet tenni, ha valaki bűncselekményt, szabálysértést észlel, esetleg agresszív magatartást tapasztal utazás közben? Először is érdemes körülnézni, található-e jegyellenőr vagy biztonsági őr a helyszínen, s ha nincs ilyen személy, még mindig ott a vezető, aki felszólíthatja a jármű elhagyására a közlekedési szabályokra fittyet hányó utast. Előfordulhat, hogy a járművezető nem tud érdemben intézkedni, az utasok azonban szintén segítséget kérhetnek a rendőrségtől vagy a mentőktől. Már ha van hozzá merszük, a legtöbben ugyanis inkább elfordítják a fejüket. A gátlástalanokat bátoríthatja mindennapi tapasztalatuk is: az utazóközönség kerüli a konfliktust, inkább átül vagy leszáll, és átmegy a következő kocsiba, ha elviselhetetlenné válik számára a feszültség, de nem szól be. Csak a fogai között morogja, hogy a vonaljegy áráért kockázat nélkül szeretne minél előbb célba érni.

A BKK szerint a felmerülő problémák kezelése elsősorban a bűnmegelőzéssel foglalkozó hatóságok feladata. Az ORFK nagy energiát fordít a biztonságot veszélyeztető tényezők feltárására, megszüntetésére, a közlekedési ismeretek bővítését pedig már gyerekkortól támogatja. Az iskola rendőre program célja kifejezetten a kisiskolások balesetmentes közlekedésének, szabálykövető magatartásának elősegítése. A kiskamasz a legveszélyeztetettebb és legsérülékenyebb résztvevője a tömegközlekedésnek, mert még nem érzi a rá leselkedő veszélyeket, és a figyelme sem mindig eléggé koncentrált. A fővárosi állatkertben rendezett szünidei sajtótájékoztatón Berzai Zsolt, az Országos Rendőr-főkapitányság Baleset-megelőzési Osztályának vezetője tanácsokat fogalmazott meg, míg az ORFK Bűnmegelőzési Osztályának munkatársa, Varga Balázs praktikus ötleteket adott a családok számára, hogy gyerekeik ne válhassanak bűncselekmény áldozatává. Az általános iskolásokat arra kérték, hogy ne bízzanak meg idegenekben (még ha kedvesek is), útbaigazítás céljából se menjenek el velük soha sehová, a kamaszok pedig jobban járnak, ha nem hivalkodnak az értékeikkel.


A cikk a Magyar Nemzetben jelent meg 2019. július 14-én. 


Feladatok:

1) Hogy mondod idegen szóval: engedetlen, ellenszegülő
2) Mivel fenyegetőztek azok a fiatalok, akik hordozható hangszóróval bömböltették a zenét?
3) Igaz vagy hamis?
    a) a férfi "aki kásás hangon magyarázkodott" vélhetőleg valamilyen rosszban sántikált
    b) Berzai Zsolt az ORFK-nál dolgozik
    c) a fiatalok maximum útbaigazítás céljából kísérjék el az idegeneket, ajánlotta Varga Balázs, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának munkatársa.