Egy anekdotával kezdünk, Magyarországon terjedt, semmi bizonyíték rá, hogy valaha is lezajlott ez a párbeszéd, de jól mutatja azt, hogy mennyire kiszolgáltatott helyzetben voltak a kisebb országok a világháború idején.
Szereplők: Truman, akkor államtitkár, később az USA elnöke és az ügyeletes titkár. (...) Idő: 1941. december.
– Jó reggelt, jó reggelt. No, mi újság?
– Államtitkár úr, Magyarország hadat üzent nekünk.
– Miféle ország is ez a Magyarország?
– Kisebb királyság Kelet-Európában.
– Ki a királya?
– Hát királya, az nincsen.
– Ki akkor a vezetője?
– Horthy Miklós ellentengernagy, kormányzó.
– Ellentengernagy? És melyik tenger mellett is fekszik ez az ország?
– Hát tengere az nincs.
– Úgy!? No és mi baja van velünk ennek az országnak?
– Velünk semmi. Romániával szemben vannak területi követelései.
– Románia?
– Kisebb királyság Kelet-Európában.
– Románia a mi szövetségesünk?
– Nem, államtitkár úr, Románia Magyarország szövetségese...
Szóval:
1) Hogyan lett Magyarország a Hitler által vezetett Németország szövetségese?
Hitler arra törekedett, hogy megváltoztassa az első világháború után kialakult határokat. Magyarország is, mivel területének 2/3-át veszítette el az 1920-as trianoni békeszerződésnek köszönhetően, ezeken a területeken pedig jelentős számú magyar élt. Hitler Csehszlovákia feldarabolásához használta fel Magyarországot. Később német segítséggel került vissza Magyarországhoz Észak-Erdély (1940), majd a Délvidék egy része (miután Hitler megtámadta Jugoszláviát 1941-ben). A későbbiekben a magyar vezetők egy része úgy gondolta, hogy visszaszerzett területeket csak úgy tarthatják meg, esetleg úgy szerezhetnek vissza újakat, ha támogatják Németországot a Szovjetunió és az Egyesült Államokkal szemben.
 |
| Bevonulási ünnepség a II. bécsi döntés után Kézdivásárhelyen |
 |
| német támogatással visszaszerzett területek |
2) Hogyan lett Románia Németország szövetségese?
1940-re Románia fő szövetségesi elbuktak. A kisantant nevű szövetség felbomlott azáltal, hogy Csehszlovákia egy részét megszállták a németek és magyarok (Szlovákia független lett), Franciaország egy részét pedig elfoglalták a németek, másik része 1944-ig együttműködött Hitlerrel.
Németországnak szüksége volt a román kőolajra, mivel a tankok nagy mennyiségű üzemanyagot fogyasztottak. Hitler kezdetben nem támogatta a magyar revíziós törekvéseket Romániával szemben, de mivel Magyarország csapatokat vont össze a román-magyar határ mentén 1940 nyarán, Hitler úgy határozott, hogy inkább támogatja a magyar követelések egy részét. Románia kénytelen volt elfogadni a német-olasz döntőbíráskodást (II. bécsi döntés) mely Magyarországnak ítélte Észak-Erdélyt. Cserébe Hitler garantálta a megcsonkított Románia területi épségét, sőt miután megindult a Szovjetunió elleni hadjárat, Románia megtarthatta Transznisztriát, egy Moldvától keletre eső területet, melyen nem éltek románok. A román vezető, Antonescu tábornok úgy gondolta, hogy ha nagy erőkkel támogatja Németországot a háborúban, sikerül visszaszerezni Észak-Erdély egy részét.
 |
| Hitler és a román vezető, Antonescu tábornok |
3) Milyen hatása volt a háborúra menetére az USA világháborúba történő aktív részvétele?
Talán nem akkora mint az első világháború idején, legalábbis kezdetben, hiszen az amerikaiakat meglehetősen lefoglalta a Japánnal vívott háborújuk Ázsiában. (az első világháborúban Japán az antant oldalán harcolt) A fordulópontot a háborúban inkább a 1943-as sztálingrádi vereség jelentette, melyet a németek szenvedtek el a Szovjetuniótól. Később viszont az amerikai hadsereg nélkül nem lett volna normandiai partraszállás (1944). Németországot főleg az amerikaiak és angolok bombázták. A háború végén pedig az amerikaiknak is döntő szerepük volt Németország elfoglalásában.
A NORMANDIAI PARTRASZÁLLÁSsal kezdődött el Franciaország felszabadítása.
_2006-04-07.JPG)
