A 15.században élt Mátyás király, Hunyadi János fia egyik legjelentősebb magyar királyunk volt. A gyerekkorotokból ismert róla szóló mesék ugyan mind kitalációk, és bár valószínű nem volt uralkodása idején olyan népszerű, mint ahogy ezek a történetek sugallják (magas adók az elhúzódó háborúskodások miatt), uralkodásának időszak egyértelműen egy virágkor.
A mai feladat a könyvtárával kapcsolatos. Könyveit corvináknak nevezzük.
 |
| Egy kódex lapja - a kódexek kézzel írt és díszített könyvek |
Hunyadi Mátyás magyar király (1443–1490, uralkodott: 1458–1490) világhíres könyvtára az első humanista fejedelmi bibliotéka volt Itálián kívül, Európának az Alpoktól északra elterülő részén. Méreteiről csupán feltevésekbe bocsátkozhatunk, talán kétezer kötetet számlált. Mindenesetre csupán a korabeli vatikáni könyvtár múlta felül nagyságban. A páratlan gyűjteményből – a kutatások jelenlegi állása szerint – körülbelül 220 kötet maradt fenn, ezek ma Európa és az Egyesült Államok nagy könyvtárainak féltett kincsei. Magyarországon jelenleg 55 corvina található, közülük legtöbb – 37 tétel – a magyar nemzeti könyvtárban.
A humanizmus elveit és a reneszánsz fejedelmi reprezentációt egyaránt magába foglaló és visszatükröző könyvtár nem előzmények nélkül és nem előkészítetlenül jött létre a magyar király palotájában a 15. század második felében. Itália közelsége az államalapítástól kezdve meghatározó szerepet játszott a magyar kultúra fejlődésében, és ez a hatás még inkább felerősödött, amikor a nápolyi Anjou-ház tagjai foglalták el a magyar királyi trónt a 14. század elején. Hunyadi Mátyás könyvtára nem más, mint Itália évszázadok óta tartó szellemi hatásának a következménye, a folyamat betetőzése, egyfajta csúcspontja. A nápolyi király lánya, Beatrix (Mátyás felesége) és vele együtt az itáliai kíséret érkezése 1476-ban csupán az utolsó állomást jelentette ebben a folyamatban.
A Bibliotheca Corvinában klasszikus szerzők és egyházatyák művei, valamint kortárs szerzők sokszor az uralkodónak ajánlott kötetei voltak megtalálhatók. Ez utóbbiak közül különös jelentőségűek Thuróczy János és Pietro Ransano a magyar történelmet tárgyaló munkái.
A könyvtár egyik különlegessége abban áll, hogy nem csupán latin, hanem görög nyelvű művekkel is rendelkezett. Bíborbanszületett Konstantin (905–959) bizánci császár De caeremoniis című művét egyedül a Corvina könyvtárban található példány őrizte meg az utókor számára. Nyomtatott könyveket még alig találunk a corvinák között, minden bizonnyal azért, mert igazi, uralkodóhoz illő reprezentativitást ekkor még a kézzel írt és gazdagon díszített kézirat képviselt. Thuróczy János említett krónikája azonban nyomtatott formában került be a Corvina könyvtárba.
Corvinák gazdagon díszített lapjai:
REDMENTA TESZT
Maximális pontszámot értek el vasárnap délutánig:
A CORVINÁKat ITT nézheted meg részletesebben
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése